A most használt számítási módszert egy római apát Dionysius Exiguus dolgozta ki még a VI. század során. Neki sikerült elsőként összehangolnia a különféle keresztény felekezetek az eltérő naptári számításait. Számítási rendszerének két szélső napja március 22. és április 25. volt, ezek lettek a legkorábbi és a legkésőbbi Húsvét ünnep határnapjai. Az utólsó 300 évben csak egyszer fordult elő, hogy azonos napon március 21.-én szombaton volt a holdtölte és a napéjegyenlőség is, így 1818-ban március 22-én vasárnap tartották meg a húsvéti ünnepet, bár az ellentmondott „a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap” zsinati alapelvénk. Azonban, ha akkor másképpen jártak volna el, akkor április 25. után kellett volna Húsvétot megünnepelni, ami viszont egy újabb ellentmondás lett volna.
2008-ban is előfordult egy hasonló eset, mert akkor sem fedte le egymást a zsinati és a csillagászati időszámítás. Legkésőbb pedig akkor ünnepelhetik Húsvétot, ha a napéjegyenlőség előtti napon következik be a holdtölte.
1997-ben az Egyházak Világtanácsa azt javasolta, hogy a jövőben kizárólag a csillagászati számítást vegyék alapul a Húsvét ünnep időpontjánál, ez a javaslat azonban végül nem kapta meg az egységes támogatást, ezért a Húsvét továbbra is mozgó ünnep maradt. A kiszámítás rendjét az egyház a naptári és a csillagászati naptár alapján határozza meg.
Ebben ez évben április 4-én, vasárnap ünnepeljük meg a Húsvétot, ami korábban van, mint 2020 ban volt, jövőre pedig valamivel később - április 17-én lesz a Húsvét. Ezt jó lesz tudni, ha valki 2022-ben húsvéti utazást tervez.
Mindenkinek kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok !
Szerző: Bajna Gábor
