Talán csak egy hajszálon múlt, hogy nem Gabii lett a híres ókori birodalom központja? A Salisbury Kft. szakemberei jelentős régészeti geofizikai felmérést végeztek az egykori város északi részén, az arx területétől keletre, amely nem csak a terület történelmi jelentőségét erősíti, hanem betekintést nyújt a település ősi építészeti megoldásaiba és mindennapi életébe.
A város egykori konkurense, majd szoros szövetségese volt Rómának, de míg az utóbbi hatalmas várossá nőtte ki magát, Gabii később hanyatlásnak indult: a terület elnéptelenedett, és elhagyták. Gabii a Római Birodalom fénykorában azonban még létezett, mivel az emberek szívesen jártak a településen található Juno-templomba (a szülés és a házasság istennője), látogatták a nyilvános fürdőit és néhány üzletét. Plutarkhosz római polgár és életrajzíró szerint itt nevelkedett Romulus és Remus, Róma városának alapítói (Rhea Silvia hercegnő és Mars, a háború istenének ikerfiai). Hozzáteszi azt is, hogy Amulius szolgája nevelte fel őket Gabiiban, ahol az irodalomtól kezdve a görög fegyverek használatáig mindent megtanultak.
A Salisbury Kft. munkatársai a Via Prenestina mentén, az egykori település északi részén végeztek geofizikai méréseket 2024 áprilisában, a városi korai periódusához köthető arx területétől keletre. A mérés során elsősorban a felszín alatti falakat és az egyéb jelenségeket detektálták, ennek megfelelően végeztek földradaros mérést. A vizsgált terület egy vulkáni krátertó (Castiglione-tó) mellett emelkedő domb keleti, enyhén délkelet felé lejtő oldalán helyezkedik el, az itt futó út vonalában, összesen 1349 négyzetméteres kiterjedésben, ahol a magyar szakemberek izgalmas és hiánypótló felfedezéseket tettek.
„A mai út alatt egy fél méteres vastagságú, épített kövezetű korábbi út nyomvonalát azonosítottuk, nagyjából a mai úttal megegyező nyomvonalon, amelyet dombtetőn falpillérekkel is megerősítettek. Ettől az úttól közvetlenül keletre, a felszíntől számított 0,4-0,8 méter mélységben egy körülbelül fél méter széles közmű nyomát találtuk, amelynek a belseje üreges, és nem fémből készült. A mérési eredmények alapján erről azt feltételezzük, hogy nem modern, hanem régészeti eredetű, ami a korábbi, épített szerkezetű úttal függhet össze. Az út két oldalán kőfalak nyomait is megfigyeltük, különösen az út északi részén. A dombtetőn nyugatról valószínűleg egy támfal, keletről pedig két támpillér nyomai láthatók egy keskeny szakaszon” – mondta Hoffmann József, a régészet és műtárgyvédelem terén Európa egyik meghatározó vállalkozásának számító Salisbury Kft. ügyvezető régész szakembere.
A földradaros felmérés eredménye alapján az úttól keletre, a gyepes területen a mérésen nem látták nyomát épített örökségi elemeknek, ezen a részen csak a fagyökerek által okozott anomáliákat tudtak megfigyelni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a domb legmagasabb, északi részén a Tor Vergata Egyetem ásatási helyszíne található (Prof. Marco Fabbri vezetésével), ahol a város korai, Krisztus előtt 7. századi periódusához köthető jelenségeket tártak fel: a legjelentősebbek ezek közül a nagyméretű, mintegy 15x6 méteres háromosztatú kőépület felmenő falai, de számos, a vulkáni tufába mélyedő házalapozást, valamint sírokat és gödrök nyomait is megtalálták.
EZEKBE AZ OLASZ VÁROSOKBA MINDENKÉPPEN ÉRDEMES LESZ ELREPÜLNI
A nemzetközi cégcsoportként működő Salisbury Kft. az örökségvédelem számos területéhez kapcsolódva, a legkorszerűbb technológia segítségével nyújt szolgáltatásokat a régészeti munkák valamennyi fázisához, számos országban. A magyar szakemberek Gabii területén végzett régészeti geofizikai felmérésének eredményei segítségével jobban megismerhetjük az ősi város infrastruktúráját és építészeti megoldásait. A feltárt korábbi út és közmű maradványai nem csupán a település mindennapi életének részleteibe engednek bepillantást, hanem a városfejlesztés és az építészet magas színvonalát is tükrözik. Ezek az eredmények fontos adalékokkal szolgálnak Gabii történelméhez, hozzájárulva a római kori települések komplexitásának és fejlődésének megértéséhez.
OLASZORSZÁG FELFEDEZÉSE MAGYAR IDEGENVEZETÉSSEL!
Háttérinformációk:
A földradaros felmérés nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok terjedésén, törésén és visszaverődésén alapuló módszer, amely a vizsgált anyagok elektromos tulajdonságainak, leginkább eltérő dielektromos állandójuk és vezetőképességük függvénye. A módszer nagy előnye, hogy háromdimenziós leképezést tesz lehetővé, eredményeit a vizsgált területen mélység szerinti szeletekben lehet kiértékelni.
A földradarral nyert eredményeket erősen befolyásolhatja a közeg víztelítettsége és anyaga, az antennák és a talaj csatolásának a minősége, illetve a felszín közeli fémes inhomogenitások jelenléte.
A földradar módszer a régészetben kiválóan alkalmas épületmaradványok, falak, utak kimutatására, illetve levegővel kitöltött objektumok detektálására. Megfelelő körülmények között kimutathatók régészeti korú árkok, gödrök vagy kutak, sírok is.
