Hirdetés

Hirdetés

Minden Dalmáciában nyaralónak  és hajózónak megéri felkeresni a Kornati szigetek meseszép világát

A Kornati szigetcsoport a modern turizmusban felbecsülhetetlen nemzeti értéket képvisel Horvátországban. Igazi paradicsoma a hajózóknak, búvároknak és mindazoknak akik élvezik a magányt és az érintetlen természetet. A szigetcsoport védetté , illetve nemzeti parkká való nyílvánításának ötlete már korábban is felmerült, Dr. Sven Kulušić már 1965-ben tett rá javaslatot. A kezdeményezés valójában a murteriektől származik, akik több mint kétszáz éve rendelkeznek itt valamilyen tuljadonnal. Két évvel Kulušić ajánlása után a Kornati-szigetcsoportot és a Dugi –otok délkeleti részét a Telašćica-öböllel védett természeti értékké nyilvánították, végül 1980-ban nemzeti park címet kapott. A Kornati Nemzeti Park a teljes horvát szigetvilág 12%-át teszi ki. A kopár szigetek nem voltak mindig ilyenek. Területét zöldellő tölgyek és mediterrán fenyvesek borították. A Velencei Köztársaság a XVI-XVII. században szinte teljesen kiirtotta ezt, egy teljes hadiflotta épült fel belőlük. A murteriek a velenceik távozását követően birkákat legeltettek itt. Arra gondoltak, hogy az itt élő növényzet gyorsan vissza fog nőni, és a birkák sem tudnak sehova sem elszökni. A számításuk annyiban bejött hogy az állatok valóban nem tudtak elszökni és mindíg volt friss húsuk, de az állandó  legeltetés miatt viszont a növényzet soha nem tudott vissza nőni, ennek köszönheti mostani jellegzetes arculatát.

kornati222

 


 Utazási Tipp  
    A legjobb dalmáciai szállásakciók egy helyen

 


 Épített emlékek

A Kornati nevet a szigetcsoport valószínűleg a szigeteken található sziklákról kapta(klifovi), amelyek a nyílt tengerre néznek, és melyeket koronának is neveznek (corona-kornati). A tengerszint feletti leghosszabb szikla a Mana, a legmagasabb pedig a Klobučar -szigeten található. A látogatók tekintetét a Magazin pala vagy Ploča vonzza, amely az Adria legnagyobb mészkő felülete. (9100 m2) Itt található a Metlina kilátó, a Kornati Nemzeti Park legmagasabb, leglátványosabb és egyben a legnehezebben elérhető csúcsa (237 m). A látogatók további szép kilátásba gyönyörködhetnek az Opat Vrh és a Litnji Vrh kilátókból vagy felmászhatnak a Vela Smokvicára. A történelem iránt érdeklődők minden bizonnyal meglátogatják a régi Kurnatar négyzet alakú kis régi kőházat, valamint a Kornati legszembetűnőbb kulturális épületét - a Tureta erődöt, amelynek állítólag a bizánci időszakban katonai célja volt, és védte és figyelemmel kísérte a hajókat. A Taraci Nagyasszony templomocska a XVI. századbeli ókeresztény templom maradványaira épűlt, de pontos kora nem tisztázott. Itt július minden első vasárnapján szentmisét tartanak.
Az elsüllyedt sótároló maradványai alapján viszonylagos bizonyossággal mondhatjuk, hogy a 14. század második felében sóraktár volt a Lavsa-öbölben. A 16. század elején a Velence Panitula szigetén egy velencei kastély (,Mletački kaštel )épült, amely elsősorban a kornati halászok halainak adóinak beszedésére szolgált. Közvetlen szomszédságában a halászok 36 házat, nyolc kisebb kikötőt, raktárat és a Vela Panitula és a Piskera-szigetek között mozgó hidat építettek. A településen egy egyhajós gótikus templom is megépült, amelyet 1560-ban szenteltek meg.
Lakóépületeket távolabb találunk, a legtöbb Knježak, Trtuša, Žejkovci és Šipnat közelében találhatóak.

A Kornati érdekessége és manapáság szimóluma is a suhozid “ száraz fal”, melynek különlegessége, hogy természetes kőből építették habarcs nélkül. Ennek megépítésének fő oka az épületek és legelők körülhatárolása, valamint a talaj kővektől való megtisztítása és a lehető legtöbb használható, terület megszerzése. Nagyon fontos ezek tájolása. Mivel az összes nagy sziget hosszúkás, ezért az összes falat tengertől tengerig és a sziget egyik oldaláról a másikig építették. A fal pontosan olyan magas, hogy a birkák nem tudják átugorni és olyan széles, hogy a szél nem tudja ledönteni. Az összes fal hossza körülbelül 320 kilométer.

Az épületeket és az egész települést az itt élők valószínűleg a 18. század végén, a Velencei Köztársaság bukásakor hagyhatták el.


kornati7

 

Az ismert Bettina

Ahhoz hogy az itteniek meg tudjanak élni, el kellett sajátítaniuk a hajózást,- amihez egyrészt hajó is kellett-, a navigációt, metorológiai, valamint egyéb további ismereteket. Bettina vált a legismertebb fahajó készítő kis településsé, manapság is itt van a legtöbb hagyományos kishajó regisztrálva a térségben.

Napjainkban a Kornati NP saját (vagy bérelt) hajóval, hajózási társaságok és / vagy utazási irodák szervezésével látogatható meg, amelyek kirándulásokat szerveznek a park területére. Egyéni látogatások esetén, saját vagy bérelt hajóval a jegyet a Kornati NP recepcióján, Murteren vásárolható meg, de ezen kívül a parkban található "mobil" pontokon is. A "mobil" pontok működésének alapelve, hogy a kis gyorscsónakokban működő recepciósok járőröznek a park egy bizonyos részén. A park területén kívül jegyek vásárolhatóak még meg online, a mySea platformon, a közeli kikötőkben, valamint chartercégeknél és utazási irodáknál Zadar és Primošten között.

Szabadidős tevékenységek

A Kornati Nemzeti Parknak két hivatalos bejárata van: az egyik a Velika Proversa hágó északi oldala és a Vrata od Opata. A park kb. hét tengeri mérföldre fekszik Murtertől, és körülbelül tizenöt tengeri mérföldre Sibeniktől és Zadartól. Fontos megjegyezni, hogy a Kornati felé nincs rendszeres hajójárat vagy esetleg komp. A Kornati NP területén lehetséges szállást foglalni, de a helyi utazási irodák további szolgáltatásokat is kínálnak, például hajókölcsönzést, a Zadar-Sibenik régióból szerveztt hajókiránduláskat, melyek a térség szinte valamennyi kisebb üdülőhelyről elérhetőek. A szigorúan védett övezeteken kívül a hajózás a Kornati Nemzeti Park teljes területén engedélyezett. Horgonyzás és éjszakai tartózkodás a Stiniva, a Statival, a Tomasovac - Suha punta, Šipnate, Lučica, Kravljačica, Strižnja, Vrulje, Gujak, Opat, Smokvica, Ravni Žakan, Lavsa, Piškera - Vela Panitula és az Anica-öblökben lehetséges.



A nemzeti park területén kilenc olyan zóna található, ahol megengedett a búvárkodás: Kornat (Opat - Tanka Prisliga), Szamograd, Okljuc, Mala Panitula, Vela Panitula, Rasip, Kasela, Mana és Borovnik. Az úszás és a fürdőzés a fürdési zónákban, a parttól 50 méterre engedélyzett.  A Kornati-szigeteken számtalan kicsi, rejtett öböl van, homokos és kőves  stranddal. A legszebb strand a Levrnaka-szigeten, a Lojena öblében található, ami   homokos. A Nemzeti Park területén két oktatási központ került kialakításra, a Trtuša és a Vela Panitula.

A látogatók kb.20 étteremben kóstolhatják meg a helyi specialitásokat és több hagyományos, autentikus házban szállhatnak meg.

Fontos, hogy itt tarózkodáskor ügyeljünk a természetre és úgy használjuk, hogy a következő generáció is évezni tudja azt! Ezért nem szabad tüzet gyújtani, a kijelölt túraútvonalakról letérni,sziklát mászni, szemetelni. A sporthorgászat tilos!

Vigyázzunk a termszetre és magunkra!


kornati22