Adatok
Terület
Kb. 377 972 km2
Főváros
Tokió
Lakosság
126 785 797 fő
Éghajlat
Japán mérsékelt éghajlattal rendelkezik, de északról délre igen eltérő. Az országot több nagy éghajlati övezetre lehet osztani: a legészakibb Hokkaidó, ahol a telek hosszúak és hidegek. A szigetet télen gyakran sújtják hóviharok. Honsú nyugati partvidékén télen sok hó esik, de nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja. Közép-Japán kontinentális éghajlattal bír. A Csendes-óceán mentén a keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt, amíg a Délnyugati-szigetek szubtrópusi övben fekszenek, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban, amely májusban kezdődik Okinava szigetein. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot. Május végétől július közepéig tart az esős évszak. A nyári hónapokra (júniustól augusztusig) meleg, csendes-óceáni levegő jellemző, magas hőmérséklettel és páratartalommal, míg késő nyáron jellemzőek a tájfunok. Az ország egy törésvonalon fekszik, így többször előfordulnak földrengásek.
Repülőterek
Japánban 173 repülőtér található. A legnagyobb belföldi repülőtér a Tokió-Haneda repülőtér, amely Ázsia legforgalmasabb repülőtere. A nemzetközi repterek közül jelentős a:
- Narita nemzetközi repülőtér,
- Kanszai nemzetközi repülőtér,
- Csúbú Centrair nemzetközi repülőtér.
Utazási okmányok
- Magánútlevél: IGEN
- Elvárt érvényessége: Az utazás utolsó napjáig
- Ideiglenes Útlevél: NEM
- Személyi igazolvány: NEM
- Ideiglenes személyi igazolványszám: NEM
- Régi típusú (könyvformátumú) személyi igazolvány: NEM
- Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: NEM úti okmányok
- Lejárt úti okmány (magánútlevél, személyi igazolvány): NEM
- Vízum: egyelőre szükséges a beszerzése.
Diplomáciai képviselet: Budapest
Pénznem: japán yen
Hasznos linkek:
https://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia? japan
Oltás, egészségügyi tudnivalók:
Japánban nagyon jó a közegészségügyi helyzet, az utazók számára védőoltás nem szükséges, ugyanakkor az orvosi ellátás igen drága.
Látnivalók
Fontosabb városok:
- Tokió
- Kiotó
- Nagoja
- Oszaka
- Hirosima
- Kóbe
- Fukuoka
Nemzeti parkok
- Kerama Shotō Nemzeti Park
- Shiretoko Nemzeti Park
- Akan Nemzeti Park
- Nikko Nemzeti Park
- Yoshino-Kumano Nemzeti Park
- Yakushima Nemzeti Park
- Fuji Hakone Izu Nemzeti Park
- Towada Hachimantai Nemzeti Park
- Kirishima-Kinkowan Nemzeti Park
- Sanin Kaigan Nemzeti Park
UNESCO örökségek
- Jakusima – ősi cédruserdő
- Sirakami-szancsi – bükkös
- Siretoko-félsziget
- Fudzsi
- A Hórjúdzsi körzet buddhista műemlékei;
- Himedzsi várkastély;
- Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi, Ócu városok);
- Sirakava-gó és Gokajama történelmi falvak;
- A hirosimai Atombomba-dóm;
- Icukusimai szentély;
- Az ősi Nara történelmi műemlékei;
- Nikkó szentélyei és templomai;
- A Guszuku területek és a Rjúkjúi Királyság műemlékei;
- A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai;
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája
- Hiraizumi történelmi műemlékei.
Hegyek és tavak
Japánhoz 6852 sziget tartozik, többségükben Ázsia csendes-óceáni partvidéke mellett terülnek el. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú, Sikoku és Kjúsú. Az ország kb. háromnegyede erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések és a földcsuszamlások miatt, emiatt olyan nagy a lakható területeken a népsűrűség. A felkelő nap országa három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések és a vulkanikus tevékenység.
Gasztró
A japán gasztronómia jellemző alapanyaga a rizs, amelyet ennek ellenére a XIX. század végéig csak a gazdagok fogyaszthattak, a szegényebbek inkább árpában gazdag étkeket ettek, de gyakori fogás volt a sok-sok halféleség is. A XI–XII. században honosodott meg a szója és a tofu, míg a XVI. században a holland kereskedők által számos fűszerrel ismerkedtek meg a japánok. Húsfélékből főként a marha-, sertés- és baromfifogyasztás a jellemző, de a spagetti jellegű tészták is népszerűek. A tejfogyasztás nem igazán terjedt el a japánok körében. Desszertek közül kiemelendő a jókan, ami egy zselés édesség, vagy a mocsi, ami rizslisztből készített süteményt takar, de kedvelt a kakigoura nevű jégkása is.
Italok közül kiemelendő a tea, a sörök és természetesen a szaké, amely tulajdonképpen egy rizsbor.
