Hirdetés

Hirdetés

Lengyelország rengeteg érdekes látványosságot és megőrizendő emlékhelyet tartogat az utókor számára. Ezek között éppúgy megtalálhatjuk a lengyel kereszténység népies emlékeit, a fatemplomokat, mint a mesterségesen kialakított, ámde természetesnek tűnő csodás parkokat, illetve az olyan monumentális és a maga korában példaértékűnek számított épületeket, mint amilyen a Népek Csarnoka Wroclawban. Tartson velünk Ön is ezen a képzeletbeli utazáson és járjuk be fantáziánkban Lengyelország UNESCO-világörökségi helyszíneit.

A wroclawi Népek Csarnoka

Az 1911-tól 1913-ig épült, 67 méter átmérőjű kupolával rendelkező Centenáriumi Csarnok Max Berg német építész tervei nyomán készült el. Erre az a magyarázat, hogy akkoriban Wroclaw még Németországhoz tartozott. A neve sem véletlen: a csarnok a lipcsei "népek csatája" emlékére készült, amikor is a lengyelek, németek és oroszok visszaverték Napóleon francia hadseregét. A vasbetonból épített, nem kevesebb, mint 7.0000 főt is befogadó épület egyesíti magában az anyag és a forma eleganciáját. A 20. század első évtizedeiben futurisztikusnak számító épület megfelelő helyszínt nyújt a komolyzenei koncerteknek, az ideiglenes tárlatoknak, színházi előadásoknak, valamint a kongresszusoknak is.

lengyelorszag wroclaw nepek csarnoka1

Krzemionki őskori kovakő bányái

A Krzemionki hegyvidék környékéhez tartozó, 4 darab bányából a neolitikumtól egészen a bronzkorig (i. e. 3900-1600) termelték ki a kovakövet. A kovakövek formáját pattintásos technikával alakították ki és többnyire kőbalták elkészítésénél alkalmazták. A Krezmionki kovakő-bánya a maga földalatti bányászati megoldásaival, körülbelül négyezer aknájával és gödrével a helyszín a földalatti kovakő-bányászatot, valamint a feldolgozását bemutató helyek közül az egyik legfontosabb. A lelőhely hűen prezentálja az őskori települések mindennapjait és hagyományait.

lengyelorszag krzemionki archeologiai lelet1

A Muskaui Park

A Neisse folyó partjait övező, az angolkertekre emlékeztető gyönyörű parkot Hermann von Pückler-Muskau herceg hozta létre a 19. század első felében. A környező, művelés alatt álló szántóföldekkel összesimuló park a tájtervezés egyik korabeli csúcsteljesítménye volt, amely fatársulások, rétek és mesterséges virágágyások együtteséből áll. A II. világháborút követően egy részét Lengyelországhoz csatolták, így aztán a Muskaui park idővel a két ország közös világörökségi helyszínévé vált. A tájjal csodálatos harmóniát alkotó kertben egy felújított kastély, több kecses híd és egy növényritkaságokkal teli arborétum is található. A kert virágai Európában őshonosak. A park két felét egy kettős híd köti össze. A német oldalhoz tartozik a kastélypark és a hegyi park, míg a lengyel oldalhoz a felső park és az arborétum. A park épületei a régi és új kastély, az üvegház, a trópusi ház és egy a tájba simuló romantikus hangulatot árasztó templomrom is.

lengyelorszag muskau park uj kastely1


Tarnowskie Góry ólom-, ezüst- és cinkbányája és földalatti vizei


A Lengyelország déli részén elterülő Felső-Sziléziában található Közép-Európa egyik legjelentősebb bányavidéke. A világörökségi helyszín legjelentősebb részei a bánya teljes földalatti része (tárnák, aknák, vízelvezető rendszer), valamint a felszínen található az 1800-as években épített, vízgőzzel üzemeltetett szivattyúállomás maradványai tartoznak. A bányában felgyülemlett víz elvezetése évszázadokon keresztül komoly problémát jelentett, ennek a küzdelemnek egyik fontos állomása volt a szivattyú üzembe helyezése, ami lehetővé tette, hogy az így eltávolított vizet ipari vagy lakossági célokra használják fel. Tarnowskie Góry bányája nemzetközi szinten is jegyzett, jelentős mennyiségű ólmot, ezüstöt és cinket adott az országnak.



 Utazási Tipp  
    Szállásakciók, gyors foglalás akár SZÉP kártyával is!



A béke templomai Jaworban és Świdnicában

A harmincéves háború után Sziléziában csak meghatározott feltételek mellett emelhettek maguknak istentiszteleti helyeket a protestánsok, és csak harangtorony nélkül. A Jaworban és Świdnicában a béke templomai néven elhíresült épületek Európa legnagyobb faszerkezetű vallási építményei. Külsejük egyszerűbb belsőt sejtet, ennél nagyobbat azonban aligha tévedhetünk. A templombelső gazdagon díszített. A mennyezeten 17. századi freskók találhatók, a barokk főoltár a 18. századból származik. A jawori templom legfőbb dísze a karzatot szegélyező, ó- és újszövetségi jeleneteket bemutató festmények.

lengyelorszag UNESCO jawor templom

Lengyelország és Ukrajna fatemplomai

Lengyelország és Ukrajna közös UNESCO-világörökségeként ismertté vált, a Kárpátokban elszórtan fekvő 16 darab fatemplom többsége a 16. és a 19. század közötti időszakból származik. A fatemplomok a szláv népeknél mai napig is élő ortodox fatemplom építészet ragyogó példái. A templomok szerkezetére a hármas felosztás és harangtornyok megléte jellemző. Az épületek kőalapra emelték, ám falaikat és a tetőszerkezetet is fazsindellyel borították be. A templomok megőrizték eredeti bejáratukat rajtuk az építkezés évszámával és az ácsok nevével, köröttük pedig idővel temetőket is kialakítottak. A 16 templom közül 13 jelenleg is templomként működik, a maradék háromban pedig kiállítást rendeztek be.

Kis-Lengyelország fatemplomai

Az előbb említett templomokhoz hasonlóan szintén fából készült kilenc dél-lengyelországi gerendatemplomot lengyel nemesi családok építtették. Nyolc darab a 15-16. században, az utolsó pedig a 18. században készült. A belső tér itt is gazdagon díszített, az építkezés során a legjelentősebb mesterembereket bízták meg a templombelső kialakításával. A templomok remekül prezentálják a lengyel faépítészet fejlődését.

Kalwaria Zebrzydowska

Az ellenreformáció hatásaként egész Európában elterjedtek a kálváriák. A Mikolaj Zebrzydowski herceg által emeltetett kegyhelyet a 17. század elején a ciszterciták tették ismertté, így a kegyhely hamarosan jelentős zarándokhellyé vált. A herceg eredetileg Jeruzsálem szent helyeit kívánta hazájában újjáépíteni, így ez lett a jeruzsálemi keresztút első itteni másolata. A kálváriát a környéken található számos kápolnával egy időben alakították ki, a tájelemeket pedig Jeruzsálem városi helyszíneinek feleltették meg. Az itt létrehozott kolostort több ízben is kibővítették és átépítették. A szentély legjelentősebb műalkotása a nagyméretű orgona. Az épületegyüttes mindmáig szent zarándokhelynek számít, így „Lengyelország Jeruzsáleme” maradt.

lengyelorszag kalwaria zebrydowska1
Készítette: Méhes Judit        Képek: Wikimedia