Hirdetés

Hirdetés

A 2008-tól évente Budapesten, a Hősök terén megrendezésre kerülő Nemzeti Vágta egyszerre izgalmas lóverseny és hazánk egykori hőseit idéző hagyományőrzés. A Magyarország minden zegéből-zugából érkező, szerencsét próbáló lovasok huszáröltözetbe bújva mérik össze ügyességüket. A rendezvény fő célkitűzése az ősi nemzeti hagyományok felélesztése és népszerűsítése, valamint a jó kapcsolat megteremtése és fenntartása a városok és a falvak vidéki lakói között.


A dr. Tamás István Pál és Geszti Péter által 2008-ban, éppen Mátyás király uralkodásának 550 éves évfordulója apropóján alapított versenyen szinte tapintható a történelmi hangulat. A lovak és a díszes mentékben parádézó huszárok rendre elkápráztatják a határon innen és határon túlról érkező látogatókat. A három napig tartó programsorozat fő látványossága a Nemzeti Vágta, ahová minden évben majdnem 100 településről érkeznek olyan emberek, akik lóháton szeretnék próbára tenni bátorságukat és rátermettségüket.

nemzeti vagta felvonulas1

A lótenyészet és a lovassági versenyek a honfoglalás kora óta fontos szerepet játszanak a magyarság életében. A régi időkben a lovak egyszerre képezték a legfőbb közlekedési eszközt és a hadsereg gerincét. A modern lóversenyek meghonosítása mégis a nagy államférfinkhoz, Széchenyi Istvánhoz köthető. Ő 1827-ben rendeztette meg angol minta alapján az első újkori lóversenyt Magyarországon.
A Nemzeti Vágtán való részvételre nemcsak az önkormányzatok, hanem magánszemélyek is jelentkezhetnek. Az egyes régiókban és megyékben gyakoriak az elővágták is. Ezek győztese aztán Budapesten, a nagyközönség előtt mérheti össze más lovasokkal tudományát. A győztes ló és lovasa a nívós Arany Sarkantyú díjat és a díjjal járó pénzjutalmat nyerheti meg, míg a lovast benevező önkormányzatnak ötmillió forint üti a markát. Ezenfelül jogot nyer arra, hogy a következő évben is részt vehessen lovával a megmérettetésen, feltéve, hogy ugyanazon induló színeiben versenyez majd, mint amikor elnyerte a díjat. A külföldön is egyre ismertebbé váló rendezvény egyébként az utóbbi évek során még jó pár rangos turisztikai elismerést is elnyert, manapság pedig a Kárpát-medence legnagyobb és legnépszerűbb lovassport-eseményének számít.

nemzeti vagta versenyzok1
A két napon át tartó rendezvényen bármilyen fajtájú és nemű, 5 évesnél idősebb paci részt vehet. Az elmúlt esztendők során a Nemzeti Vágta egyre inkább a hazai programturizmus szerves részét képezi. A verseny során felhasznált némely tárgy különös jelentőségre tett szert a versenyzők körében. Ilyen pl. a „sorsláda”: amelyből a Vágta futamok összeállításához szükséges településneveket kihúzzák a szervezők, a kisorsolt falvak és városok címereit bemutató „vágta tábla”, vagy éppen az évközben Jászberényben kiállított „Lehel kürtje”, melynek felharsanására kezdődik meg a verseny. Gyakori jelenség, hogy a versenyeket egy-egy történelmi alakkal kapcsolatos évfordulóhoz kötik.

nemzeti vagta dobogo1
Beszéljünk kicsit magáról a pályáról is! A Hősök terén kialakított versenypálya méretei: 437 × 10, esetleg 12 m. A talaj általában homokkal szórt, amely csökkenti az elcsúszás veszélyét. A versenytáv az előfutamok során 2 és fél, középfutamokban és a döntő során viszont már 3 és fél kört tesz ki. A nézőtér a pályát öleli körül, de a VIP-helyek a pálya kellős közepén terülnek el. Innen nyílik a legjobb rálátás a verseny mozzanataira.

nemzeti vagta lehel kurtje1
Ha imádjuk a lovakat és az ügyességi játékokat, egyenesen kötelező program a Nemzeti Vágta, de ha annyira nem vagyunk a lovassportok szerelmesei, akkor is látogassunk el az október elején megrendezendő versenyre, garantáltan nem fogunk unatkozni – és a pályát övező sátrakban számos jellegzetes magyar tájételt is megkóstolhatunk.

Készítette: Méhes Judit          Fotók: Wikimedia