Hirdetés

Hirdetés

A Csongrád-Csanád megyében fekvő Hódmezővásárhely hazánk második legkiterjedtebb települése. Az első pillantásra hétköznapi alföldi városkának tűnő Hódmezővásárhely a történelmi értelemben vett Viharsarok egyik legjelentősebb települése.


A Körös-Maros közén létesült alföldi település érdekes elnevezését kettő, az Árpád-korban még különálló falunak, Hódnak és Vásárhelynek köszönheti. Az előbbi valószínűleg utalás az egykor itt elterülő Hód-tavára, míg utóbbi helységben gyakran gyűltek össze a környékbeli községek marhatartói, hogy országos vásárokon adják el jószágaikat. Az 1437-ben városi rangra lépett, a 15-16. században a „Hódvásárhely” megnevezést kapott település névtagjai közé beékelődő „mező” szó a város régi mezővárosi mivoltjára utal. Ugyan a város fejlődését a török hódítás egy kis időre megakasztotta, de a lakosság nagyobb összegű adók megfizetése fejében viszonylagos békét élvezett.

mo hodmezovasarhely tornyai janos muzeum
A török idők elmúltával ismét fellendült a kereskedelem, de újabb fejlődést a vasút kiépítése hozott a város életében, amikor megnyílt az utazás lehetősége Békéscsaba, Szeged és Szabadka irányába is, a 20. század közepén pedig egy ideig még megyeszékhelyi szerepet is betöltött. Ma is a Viharsarok legnépesebb városai közé tartozik. Most, hogy kicsit megismerkedhettünk a település történetével, már az is szóba kerülhet, hogy mik azok a látványosságok, amelyeket semmiképpen se hagyjunk ki városnéző túránkból, ha egyszer Hódmezővásárhelyre vezet az utunk!

mo hodmezovasarhely fekete sas szallo
Először is, ott van az Ybl Miklós által tervezett, romantikus stílusban épült 19. századi Városháza. A következő érdekesség egy mezővároshoz híven a földműveléshez kötődik. Az Agrármúzeumban berendezett kiállításon jobban megismerkedhetünk az egykori vidéki parasztság életével és a környék agrártörténetével is. A 19. század elején alapított Tornyai János Múzeum a névadó festő, valamint Endre Béla, Rudnay Gyula és Kiss Lajos áldozatos munkájának és gyűjtésének köszönhetően hamarosan meglepően nagy néprajz- és régészeti gyűjteményanyagot mondhatott magáénak. A múzeum első igazgatója emlékére került kialakításra a Kiss Lajos emlékszoba is. A szintén a múzeumhoz tartozó Alföldi Galériában lettek bemutatva az ún. alföldi iskola legjelesebb képviselőinek, így egyebek között Tornyai Jánosnak, Tóth Menyhértnek, Aba-Novák Vilmosnak, Rudnay Gyulának, Izsó Miklósnak és Szabó Ivánnak festményei és szobrai is.

mo hodmezovasarhely emlekpont muzeum
A város másik jellegzetes épülete az impozáns külsejű Fekete Sas szálló, amely valaha helyi bálok és vacsorák, valamint nagyobb megyei rendezvények színtere volt. A 18. század végén épült, hosszan elnyúló Károlyi-ház az egykori Károlyi-uradalomtiszttartói számára készült, akik innen igazgatták a nemesi család alföldi birtokait. Ma egyházi tulajdonban áll. A Bakay-kút volt valaha az Alföld első artézi kútja, amíg a Csúcsi Fazekasházban a régi idők egyik, Hódmezővásárhelyre talán a leginkább jellemző mesterségével, a fazekassággal ismerkedhetünk meg. A város másik érdekes múzeuma, a jellegzetesen posztmodern kinézetű, szürke lemezekkel borított Emlékpont, ahol a település kommunista diktatúra alatti, 1945 és 1990 közötti időszakát ismerhetjük meg közelebbről, méghozzá a lakók szemszögéből.

mo hodmezovasarhely arvizvedelmi kofal
A városban rengeteg templom is található, melyek közül a barokk Református újtemplom talán a legnevezetesebb, de rajta kívül még több szentély is működik a városban, ilyenek például a Szent István- és a Szentháromság templomok, valamint a szemet gyönyörködtető, mór stílusú Zsinagóga. A várostól nem messze található, a 13-14. század fordulójáról származó csomorkányi templom ódon romjai különleges, borzongatóan romantikus hangulatot árasztanak.
Akik inkább kirándulni szeretnek a természet lágy ölén, azok ne mulasszák el felkeresni a Mártélyi Tájvédelmi Körzetet, amely a Holt-Tisza mentén terül el. A környező területen kívül van itt iskolamúzeum és Címeres Emlékpark is. Egyedülálló látványosság a várost körülölelő árvédelmi fal, az ún. Kőfal is, amelynek ugyan már régóta tervben állt a megépítése, a lakók mégis az 1879-es árvizet követően láttak hozzá az elkészítéséhez. A több mint 3 kilométer hosszan kígyózó „Kőfal” 1958 óta műemléki védelmet élvez.

 Utazási Tipp  
    Wellness szállások online foglalással BOMBA áron

Készítette: Méhes Judit        Fotók: Wikimedia