A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, a hegység szívében elterülő hosszan elnyúló Bükk-fennsík Magyarország legnagyobb ilyen jellegű felszíni képződménye. Bátran keljünk útra, hiszen e vidék hegyei és erdei minden évszakban újabb és újabb arcukat fedik fel számunkra.
Nyáron és tavasszal, ha ki szeretnénk szakadni kicsit a város nyüzsgéséből, jó időben kempingezni vagy szalonnát sütni indulnánk, esetleg úgy döntenénk, hogy végig járjuk az Országos Kéktúra útvonalát, a Bükk-fennsík tökéletes választás lehet. Azért szerencsére ilyentájt sem kell csalódnunk: ősszel a hulló falevelek és a pompás színkavalkád, késő ősszel és télen pedig a havas, zúzmarás faágak, a hegycsúcsok alatt örvénylő ködfelhő és a dércsípte bokrok látványa teszi mesebelivé e tájat. Nem is beszélve a friss és kristálytiszta levegőről!
A 700 méter magas, 5-7 kilométer széles és kb. 20 kilométer hosszú, magas ormokkal körülölelt karsztfennsík nyugati határa a Bél-kő, míg keleten Hámor zárja le. Leghíresebb vízfolyása, a Garadna-patak két részre szeli: van egy Nagy Fennsík és egy Kis-Fennsík nevű része. Ha ezen a vidéken túrázunk, megfigyelhetjük a sűrű erdők által borított csodaszép völgyeket és a meredek, dolomitból és mészkőből álló, a déli oldalon már távolról is fehérlő hegyormokat. Némelyik hely pontosan úgy néz ki, mintha valahol az erdélyi Kárpátokban túráznánk. A leghíresebb hegyek „példányai”: a több, mint 958 méternyi Istállós-kő, a már említett 815 méter magas Bél-kő, a 956 méteres Bálvány és a 950 métert elérő Tar-kő. A Bükk-fennsík mészkő-eredetét jelzik a változatos felszíni formák is; a poljék, a karrmezők vagy a barlangszerű zsombolyok is.
Ha egynapos túrára indulunk, a látogatásunkat érdemes a Három-kő felől kezdenünk. A következő nevezetes Bükk-fennsíki helyszín a kiterjedt Nagy-mező, a Zsidó-rét és a Mohor-töbör, amely teli van kisebb-nagyobb töbrökkel, avagy dolinákkal, amelyek tulajdonképpen karsztos mélyedések és némelyikük mélyén még víznyelő is nyílik. Különlegességük, hogy ezek némelyikében gyakran még nyáron is olyan mínuszok vannak, hogy nem olvad el bennük a jég. Utunk során megfigyelhetjük, ahogy az út szélén borókások és fenyvesek, sztepprétek és sziklagyepek váltakoznak egymással, de a tisztásokról is nagyszerű kilátásban lehet részünk, ilyen például a Huta-rét. Ezeken a területeken tavasszal és nyáron megannyi virág burjánzik.
Maga a túra könnyedén megtehető, az út során ugyanis alig akad emelkedő szakasz. A fennsík északi oldalát mély völgyek tarkítják és ezen a részen igencsak gyakori fafajta a bükk, amelyről az egész hegység is a nevét nyerte. A Milleniumi-kilátóból nemcsak a Mátra vonulata és a környező dombvidék, de még a szlovák hegyek is látszanak. Itt húzódik hazánk második legmélyebb barlangja, a 250 méter mély István-lápai barlang. Túránk során szinte vétek nem érinteni Magyarország legnagyobb és legidősebb őserdejét, amely szintén a Bükk-fennsíkon található, és már legalább 100 éve nem történt semmiféle erdőgazdálkodás a területén. Utunk turistaösvényeken, köves úton, erdészeti és erdei csapásokon át vezet. Túránk során vigyünk magunkkal elegendő folyadékot és húzzunk kényelmes, a bokát jól tartó bakancsot, valamint élelemmel is készüljünk.
Ha kíváncsiak vagyunk a közelben fekvő egyéb természeti és kulturális látványosságokra, vegyük célba a csodás szépségű Szalajka-völgyet és Lillafüredet, esetleg Bélapátfalvát, de ha szeretnénk, az egynapos túrát többnapossá is bővíthetjük és egy egri városnézést is beiktathatunk a menetrendünkbe. Ha pedig különleges élményre vágyunk, az egyik „kő” tetejéről gyönyörködhetünk a napfelkeltében vagy naplementében!
Utazási Tipp |
Wellness szállások online foglalással BOMBA áron |
Készítette: Méhes Judit