Az UNESCO világörökség részévé nyilvánított, lenyűgöző budapesti panoráma szerves eleme a Margitsziget. Az Árpádházi Szent Margitról elnevezett, ámde a középkorban a „Nyulak szigete” nevet viselő terület ma a fővárosi lakosság egyik legkiépítettebb és legkedveltebb pihenőhelye.
A Budapest "Central Parkjaként" funkcionáló, 2,5 kilométer hosszan elnyúló sziget a főváros minden bizonnyal leggyérebben lakott területe, a KSH felmérése szerint ugyanis összesen 3 lakóház található rajta. A földdarabot délen a Margit-híd, északon pedig az Árpád-híd köti össze a főváros többi részével. A sziget többi része egy hatalmas városi park, amely rengeteg kikapcsolódási lehetőséget kínál a város lakói számára. A 14. századig egyszerűen csak a Nyulak szigetének nevezett földterület valójában három különálló szigetből jött létre a 19. században, a Duna szabályozása érdekében, noha feltehetőleg már az ókorban is a római limes részét képezte. A középkorban a legnagyobb szigeten állt a Domonkos- rendet követő kolostor is, ahol Árpádházi Szent Margit, IV. Béla királyunk leánya és egyben a sziget későbbi névadója is apácaéveit töltötte. A két kisebb szigeten az esztergomi érsek és a ferences rendi minoriták emeltek várat és rendházat maguknak. A régi romok és a környezőtermészet számos neves művészt is megihletett, közöttük Arany Jánost, Jókai Mórt, Szerb Antalt vagy éppen Krúdy Gyulát.
A terület a 18. század vége felé került a nádorok birtokába, amely folytán Sándor Lipót nádor és főherceg teljes lelkesedéssel vetette bele magát a sziget parkosításába. József nádor folytatta ezt a munkát és közel 300 fafaját telepített a Margitszigetre. Ennek következtében találkozhatunk ma olyan növényritkaságokkal is a szigeten, mint amilyen a kínai mamutfenyő, a páfrányfenyő vagy a narancseperfa, amelynek egyik, 220 éves példánya egyben a legidősebb fának is számít a parkban. A fák rengeteg madarat is vonzana, mint amilyen a fakopáncs, a macskabagoly, a szarka vagy a kabasólyom.
Egy ilyen környezetben igazi kikapcsolódás a sport. A Margitszigeti minőségi rekortánnal borított futókör egy 5,35 kilométer hosszú táv, amely érinti a sziget legfontosabb látnivalóit, így a Palatinus Strandfürdőt, a Hajós Alfréd Sportuszodát, a Margit hidat és a Kis Állatkertet. Aki inkább a futás helyett az úszást választaná, annak az említett uszodák és fürdők jelenthetnek megoldást, aki viszont egyszerűen csak andalogni szeretne ebben a szép környezetben, az a látványosságok útba ejtésével igencsak elfáradhat a nap végére. Apropó, látnivalók! A sziget elsődleges látványosságai közé tartoznak a Domonkos-rendi apácakolostor romjai. Az 1259-es alapításától kezdve a török időkig a kolostor a királyi kapcsolatok révén az az ország egyik legfontosabb és leggazdagabb apácaközössége volt. A romkert fontosabb részei az ide temetett Szent Margit sírja, a templom, valamint a kolostor.
A szigeten még egyéb kolostorromok is találhatóak, ilyen például a ferencesek egykori monostorának romjai és a 20. század hajnalán újjáépített premontrei konvent, amely egyben Budapest legkorábbi románkori építménye. A többijelentősebb építmény már a 20. századi tervezők alkotása. Ilyen például az 1921-ben nyílt Palatinus Strandfürdő, amely a második világháború előtt Európa legnagyobb strandmedencéjével rendelkezett. A Nemzeti Sportuszoda Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai úszóbajnok tervei nyomán, 9 évvel később nyitotta meg kapuit az úszni vágyók előtt. Gyakran fotózott látványosság még a 20. század elején forradalmi módon, vasbeton-technológiával épült Víztorony. A 2014-ben átadott Japánkert egy csipetnyi keleties hangulatot csempész a hazai tájba a maga halkan csobogó kútjaival, kisebb-nagyobb tavaival és patakjaival, és az azok felett átívelő hidacskákkal, kavicsburkolataival, valamint a gondosan ápolt sziklakertjeivel. A kerttel egy időben készült el a Bodor-, vagy másképpen zenélő kút. Igaz, a Margitsziget déli részén is található egy másik zenélő kút, ez azonban már szökőkút, mégpedig egyben Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja. Itt óránként hangzik fel egy-egy ismertebb dallam, a Vuk és a Jégvarázs betétdalaitól kezdve olyan klasszikusokig, mint Brahms Magyar táncai, Mozart Kis éji zenéje vagy Bizet Habanerája, de néha becsúszik egy-egy zúzósabb Guns N’Roses vagy Steppenwolf-nóta is.
Az egykor elsősorban szakrális célokat betöltő Margit-sziget ma teljes egészében a szórakozás és a kikapcsolódás szolgálatában áll: van két hotel, illetve néhány vendéglátóipari egység is a területén, nyaranta pedig népszerű musicaleket, színműveket és operákat, olykor könnyűzenei koncerteket adnak el az itt található szabadtéri színház tribünén.
Utazási Tipp |
Wellness szállások online foglalással BOMBA áron |
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay