Hirdetés

Hirdetés

Hazánk számtalan gyönyörű vidékkel rendelkezik, amelyek már önmagukban is megérnek egy néhány napnyi kiruccanást. Éppen ezért nem volt könnyű dolgunk az alábbi lista összeállításával, mert még rengeteg más olyan lenyűgöző természeti képződmény létezik Magyarországon, amelyek szintén szerepelhettek volna a TOP 10-ben. Így aztán igyekeztünk kiválasztani közülük is azokat a különleges csodákat, amelyeket legalább egyszer az életben élőben is látni kell!

1. Dunakanyar


  Talán nem is kérdés, hogy miért került fel a lista képzeletbeli élére. A Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet kettészelő, Esztergomtól Budapestig terjedő Duna-szakaszon nemcsak csodás panorámát nyújtó hegyekkel, sziklákkal tűzdelt szurdokokkal, rejtélyes barlangokkal, vadrezervátumokkal és vadregényes tájakkal találkozhatunk, hanem olyan ősi szakrális és világi központokat tekinthetünk meg a közelükben, mint amilyen a magyar katolikus egyház központja, Esztergom vagy az egykori külföldi krónikások szerint is pazar látványt nyújtó visegrádi vár, amely napjainkban az UNESCO-világörökség listájára is elő lett terjesztve. Mivel nemcsak természeti, hanem kulturális és művészettörténeti szempontból is számos és sokrétű látnivalót kínál a Dunakanyar, így nem csoda, ha ez hazánk egyik leglátogatottabb régiója.


Esztergom4


mo csodak aggtelek



2. Aggteleki-cseppkőbarlang


  Az Aggtelek közelében található a legrégebben ismert barlangrendszerünk, a Baradla-barlang leghíresebb bejárata. A Baradla-barlang, vagy pontosabban a Baradla-Domica barlangrendszer Szlovákiában folytatódik, illetve onnan is nyílik egy bejárata. Habár már a messziről is jól látszódó, fehér mészkősziklák is fenséges látványt nyújtanak, az igazi csoda a hegység belsejében vár minket: csodálatos mesevilág eltérő színű és formájú cseppkövekből. A cseppkőképződmények nemcsak tökéletes klímát és kiváló levegőminőséget biztosítanak, hanem nagyszerű akusztikát is, amelynek kipróbálására a Hangverseny-teremben van lehetőségünk. A „szokásos”, a cukorfehértől a sárgás árnyalatokig terjedő sztalagmitokon és sztalaktitokon, valamint a különféle neveket viselő látványos cseppköveken kívül akadnak itt még mésztufagátok, szalmacseppkövek, görbe cseppkövek, cseppkőlefolyások, oszlopok, ezzel biztosítva a Baradla-barlang szinte példa nélküli cseppkő-gazdagságát.


3. Fátyol-vízesés

  A Szalajka-völgyben csordogáló Fátyol-vízesés az ország talán legszebb zuhataga. Bár már a környezete is figyelemreméltó, a karsztforrások által táplált, vízpermete miatt fehér fátyol által takartnak tűnő vízesés mégnesként vonzza a tekintetet. A karsztforrások vízéből a felszínre bukkanásuk pillanatában eltűnik a széndioxid és csak a kalcium-karbonát marad meg, amely különleges mésztufagátakat, „lépcsőket” hoz ezáltal létre. A Fátyol-vízesésnek is így keletkezett a 18 „lépcsőfoka”, amelyen 17 méter hosszan csordul alá a kristálytiszta víz.


mo csodak heviz



4. Hévízi tó


  Az Európában egyedülálló tőzegmedrű tó termikus hője jelentős gyógyhatással bír, amelynek már a rómaiak is kihasználták áldásos hatásait. A szervezett „wellnessturizmus” gyökerei is mintegy 200 évre nyúlnak vissza, ekkor létesítették ugyanis az első fürdőházat a mintegy négy és fél hektárt lefedő tavon. Nemcsak a Hévízi-tó, hanem az itteni levegő is gyógyító erővel bír, a szemet gyönyörködtető környezet, a tó közepére épített, a környezettel harmonizáló fürdőház, a víz feletti sejtelmes páraréteg és a tavon tenyésző indiai rózsaszín tavirózsák pedig egyaránt ellazítják a testet és a lelket is. Ezen kívül pedig egy sűrű véderdő is körbe veszi a tavat, amely konzerválja a párát és a hőt, ezért a melegvizű tó télen-nyáron alkalmas a fürdőzésre. A hely nagyon népszerű a külföldi-elsősorban orosz és német – turisták körében, ennek köszönhetően Hévíz, hazánk egyik leglátogatottabb települése.


5. Egerszalóki sódomb


  Az Egertől egy kőhajításnyira fekvő Egerszalók fő látványossága egy sódomb, amely Egerszalókot a „magyar Pamukkalévá” tette. A domboldalban előtörő 65 fokostermálvíz lenyűgöző, közel 120 négyzetméternyi területet lefedő mészkőlerakódást alakított ki. A 410 méteres mélységből eredő ként, kalciumot, nátriumot és magnéziumot egyaránt tartalmazó gyógyvizet gyógyfürdő létesítésére használták fel, amely gyógyítja a mozgásszervi eredetű betegségeket, valamint az ízületi és a reumatikus fájdalmakat is enyhíti. A környéken idővel egy horgásztó is létesült, amely mára a vidék legnagyobb vízfelülete is lett egyben, de aki erre jár, annak nem szabad kihagynia a Kaptárköveket és a barlanglakásokat sem, amelyek az ember és a természet különleges kapcsolatáról árulkodnak.


mo csodak egerszalok



6. Ipolytarnóci ősmaradványok


  A gyakran csak az „őskori Pompeii” néven becézett Ipolytarnóci Ösmaradványok Természetvédelmi Területe 20 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy vulkánkitörés maga alá temette és ezzel egy időben meg is őrizte az utókor számára a környék élővilágát. Az Európa Diploma-ranggal is kitüntetett, 510 hektáron elterülő terület a Bükki Nemzeti Park védnöksége alá tartozik és több tanösvényt is létrehoztak benne. Itt olyan ősmaradványokkal találkozhatunk, mint az egykor itt húzódó szubtrópusi erdők megkövesedett fái, növénylenyomatok, egykor élt állatok lábnyomai, cápafogak, ráják és delfinek, krokodilok és lamantinok ősmaradványai.


ipolytarnóc2



7. Tisza-tavi Madárrezervátum


  A Tisza-tó mentén, egész pontosan a Tiszavalki-öbölben létrehozott Madárrezervátum egyaránt része az UNESCO-világörökségnek és a Hortobágyi Nemzeti Parknak. A mesterséges eredetű tó Magyarország madárállományának egyik legjelentősebb költő- és fészkelőhelye. A kiemelten védett területnek nyilvánított tavon csak csónakkal lehet közlekedni; a peremrészeken motorcsónakkal is, a belsőbb területeken viszont csak és kizárólag csak evezős csónakkal és ezzel is csak a költési időszakokon kívül. A kialakított madárlesekről olyan, ritkábban előforduló madárfajokat figyelhetünk meg, mint a szürke gém, a kanalasgém, a kánya, a kerecsensólyom vagy a nagy és a kis kócsag.


mo csodak tisza to madar



8. Megyer-hegyi tengerszem – Tokaj-Hegyalja


A Sárospatak közelében fekvő, 303 méter magasra nyúló Megyer-hegyi Tengerszem hazánk egyik legeldugottabb, ugyanakkor legcsodálatosabb tájéka. Létrejöttét az évszázados emberi tevékenységnek és az egykori malomkőbányának köszönheti, hiszen a hegy vulkanikus kőzete kiválóan alkalmas volt a nehéz malomkerekek gyártására. Amikor az itteniek a 20. század elején felhagytak a bányászattal, a természet fokozatosan elkezdte visszavenni mindazt, ami valaha az övé volt. Ennek eredményeképpen egy gyönyörű tájék jött létre. A bányató a néhai fejtési gödörben alakult ki, amelyet a bányászok lassacskán „Tengerszemként” kezdtek emlegetni. A néhol hat és fél méteres mélységet is elérő tavat meredek sziklafalak veszik körül, amelyeken tanösvények vezetnek. Az ezek mentén kiállított táblák tájékoztatást adnak számunkra a tó keletkezéséről, valamint a környék élővilágáról és a malomkőbánya történetéről is, de a tóra néző kilátás sem mindennapi innentől. Kb. két éve kezdődtek el komolyabb turisztikai fejlesztések a Tengerszem környékén, ennek következtében létesült itt Őrlőműhely, pihenőpark, de a leglátványosabb fejlesztés a Tengerszem körüli sziklafalakon kialakított via ferratákhoz kötődik. Ha elég bátrak vagyunk, járjuk végig ezeket az útvonalakat, de vegyük figyelembe, hogy az útvonalak besorolása C-kategóriánál kezdődik, tehát ezek elég nehéz útvonalak, se kezdőknek, se gyerekeknek nem ajánlottak. Azt is vegyük figyelembe, hogy csak a Bányaközpontban is bérelhető teljes felszereléssel és sisakban vágjunk neki ennek a hajmeresztő kalandnak!


megyerhegyi tengerszem 01


9. Rám-szakadék


A Pilisben húzódó szurdokvölgyről már több ízben is írtunk ajánlót. Az egyik legkedveltebb és legszebb túrahelyszínünk egyirányú, észak-déli irányban halad és bár családdal is végig járható, a vadregényes szurdokban való túrázáshoz nem árt némi tapasztalat sem. A környező sűrű erdők, a magas sziklák és a néha 3 méternyire összeszűkülő oldalfalak, valamint a szurdokban mindig csobogó patak teszik izgalmassá ezt a helyet, ahol többször a patakon átjutva kell oldalt váltanunk az előre haladáshoz. Szerencsére elég sok helyen akadnak megállók és pihenőhelyek, ahol megpihenhetünk a fárasztó menetelés után, a haladást pedig rozsdamentes anyagokból készült kapaszkodók is segítik. Ennek ellenére a szakasz végigjárására semmi esetre se vállalkozzunk esős időben, mert ilyenkor fenyeget a leginkább a kőomlás veszélye.


10. Tiszavirágzás a Tiszán


  Az utolsó pont nem egy konkrét helyszín, hanem egy természeti esemény, amely viszont életre szóló élményt kínál azoknak, akik megtekintik. A tiszavirágzásra minden évben csupán egyszer, pár napon belül kerül sor, általában június közepén-végén. A „virágzást” csónakon vagy a partról figyelhetjük meg. A tiszavirág ugyanis nem növény, hanem az európai kérész helyi elnevezése. Ez a tetszetős rovar a Tisza agyagos partszakaiba fúrva magát, többévnyi lárvaélet után kifejlett imágóként csupán egyetlen napig él: párzás után elpusztul. A tiszavirágzás nem más, mint ezen kérészek násztánca. Az elhullott rovarok ezreitől úgy tűnik, mintha a Tiszát virágtenger borítaná be, és éppen emiatt fájdalmasan szép látványt nyújtanak.


tiszavirágzás



 Utazási Tipp 
   Wellness szállások online foglalással BOMBA áron


Készítette: Méhes Judit        Fotók: PIxabay