Hirdetés

Hirdetés

Dóm tér, Szabadtéri Játékok, Móra Ferenc Múzeum, Szentgyörgyi Albert, fűszerpaprika és persze a napfény… csak néhány dolog, amelyről egyből a Dél-Alföld legfontosabb és legnagyobb népességű városára és Csongrád-Csanád megye székhelyére, Szegedre asszociálunk. A napfény városában nemcsak kulturális látnivalók tömkelege vár minket, de itt ad randevút egymásnak a Tisza és a Maros is.


Az először a 12. század folyamán megemlített, a napfényes órák tekintetében a magyar városok közül az élen álló Szeged első virágkorát Nagy Lajos király regnálása alatt élte. A 15. század végén szabad királyi városi rangot kapott, amely nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kereskedelem ügyét is fellendítette. Az egyik legjelentősebb esemény mégis az 1879-es szegedi nagy árvíz volt, ahol a korábbi épületek többsége áldozatául esett a természeti csapásnak. A szegedieket azonban kemény fából faragták, és az árvíz levonulása után már-már boszorkányos ügyességgel állították talpra a várost. A régiek helyére szebb és modernebb épületek kerültek, ma pedig nemcsak jelentős kulturális és közigazgatási központ, hanem a hazai élelmiszergyártás egyik fellegvára is.


mo szeged dom ter felirat1


Talán nem vagyok egyedül, ha azt mondom, Szeged nevének hallatán rögtön az impozáns, vörös téglából épített Fogadalmi Dóm, a zömök Dömötör-torony és a tágas Dóm tér jutnak az eszembe. Az 1913 és 1930 között épült Fogadalmi templom az egyetlen 20. században épült magyar dóm. A Schulek Frigyes és Foerk Ernő által tervezett, neoromán stílusjegyeket felvonultató templom a maga 81 méteres tornyával az ország ötödik legmagasabb épülete. Nemcsak ebben tartozik a legek közé: toronyórája is a legnagyobb Magyarországon. A templom orgonája az Angster-gyár mesterembereinek kezét dicséri, de Fadrusz János „Krisztus a keresztfán” című szobra is itt kapott helyet. A templom mellett magasodó zömök Dömötör-torony 11. századi alapokra épült; ez egyben a város legrégibb épülete is. Valaha a mai Dóm helyén álló Szent Demeter-templomhoz tartozott, mára ez az egyetlen torony, ami megmaradt belőle. A Dóm előtti tágas tér nyaranta számos rendezvénynek ad otthont, ezek közül is kiemelkedik az évente megrendezésre kerülő Szegedi Szabadtéri Játékok.


mo szeged kossuth szobor1


A Szegedi Szabadtéri Játékok Európa legnagyobb szabadtéri színháza, története a 20. század első feléig nyúlik vissza. A gondosan megkomponált tér kiváló akusztikával bír. Színpadán a leghíresebb operák, musicalek és hangversenyek dallamai hangzanak fel évről-évre és a nevesebb színházak is gyakorta időzítik erre az alkalomra a premierjeiket.
A város híres írójáról, egyben az intézmény néhai vezetőjéről nyerte nevét a Tisza partján fekvő Móra Ferenc Múzeum. Az 1883-ban épült patinás, neoklasszicista épület egyértelműen uralja a környező táj képét és méltó helyet ad az ország egyik leggazdagabb gyűjteményének. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításaiban megismerkedhetünk múltunk emlékeivel, emellett viszont komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, természettudományi és numizmatikai kutatómunka is folyik az intézmény falai között. Leghíresebb műkincsei a Munkácsy Mihály által készített Honfoglalás című szénvázlat, Giorgio Vasari: Angyali üdvözlet című remekműve, Vágó Pál festménye a nagy szegedi árvízről, valamint a híres és rejtélyes nagyszéksósi hun aranylelet is itt kapott helyet. Az állandó kiállítások közé sorolandó még a Móra Ferenc emlékszoba és a patikatörténeti tárlat is.


mo szeged arboretum1


A híresebb látványosságok sorát gyarapítja a Szegedi Nemzeti Színház, az 1904-ben az egyik elsőként vasbetonból épült Víztorony, a parkosított Széchenyi tér, az ország második legnagyobb zsinagógája, a műemlék-épületekkel körülölelt Klauzál tér, de a Kárász utca patinás épületei között is érdemes végigkorzózni és beülni az egyik helyi cukrászdába vagy étterembe. A Fekete-ház ma a Móra Ferenc Múzeum birtokát képezi és ez az épület is különféle kiállításoknak ad otthont. A szecesszió egyik szép városi példája a Vasalóház, mely nevét különleges kinézetéről kapta.


mo szeged tisza hid1


Ha már Szegeden járunk, szinte kötelező megkóstolni a pikáns, picit csípős szegedi halászlevet, az egykori a Tiszán dolgozó halászok régi örökségét. A hamisíthatatlan szögedi hallé bográcsban készül és készítéséhez legalább négyféle halat használnak fel, főleg pontyot, kecsegét, csukát és harcsát. Ha mégis inkább a marhapaprikást preferálnánk, akkor pedig nem lehet kihagyni a szegedi tarhonyát sem. Ha pedig azon gondolkodunk, milyen szuvenírt vigyünk haza magunkkal Szegedről, mi a hölgyeknek a piros pillangóval díszített „szögedi papucsot” és az őrölt vagy felfűzött fűszerpaprikát, az uraknak pedig a szegedi halbicskát ajánljuk!


mo szeged varoshaza torony1


Találd meg a legjobb szállást Szegeden és a környékén! 


Készítette: Méhes Judit          Fotók: Pixabay