A Fejér megyében található, fontos célokkal létrehozott víztározó mára a terület életében jelentős turisztikai szerepet tölt be, ismerjék meg részletesebben!
A Bakony hegység közelében található mesterségesen létrehozott tó szorosan kötődik a Gaja-patakhoz, mivel ennek a felduzzasztásával jöhetett létre, illetve a patak biztosítja a tározó lefolyását. A hely több fontos szerepet is betölt, többek között a mezőgazdasággal, a vízminőséggel és az árvizek megelőzésével kapcsolatban.
A tó mérete erősen függ attól, hogy milyen évszakban vagyunk, mivel a szabályozásnak köszönhetően akár 223 hektárosra is megnövelhető a vízfelület kiterjedése és jellemzően 6-8 méteres az átlagmélysége, de egy-két szakaszon ez meghaladhatja a 14-15 métert is.
kép forrás: bojtistavak.hu, feol.hu
Mielőtt a tervezőasztalon megfogalmazódott volna a víztározó gondolata, a területen ásatásokat végeztek, ami alapján biztosra vehető, hogy a Kr. e. II. században,
a Római Birodalom idején is már gáttal szabályozták a Gaja-patakot.
Azonban akkor még elsősorban ivóvíz kinyerésére használták, amiben a helyiek feltételezhetően szívesen meg is mártóztak. Az, hogy a középkorban is működött-e itt gát, megkérdőjelezhető, de a népi szóbeszéd úgy tartja, hogy a törökök az itt felhalmozódott vízzel kívánták volna elárasztani Székesfehérvárt.
A modernkori megvalósítás 1971-ben látott napvilágot, ekkor került kiásásra a tározó alja. A területet, ahol mindez létrejöhetett, több nagy káposztaföld szolgáltatta. 2007-ben hódok költöztek ide, akik az innen 100km-re fekvő Gemenci-erdőből érkezhettek a tározóhoz.
kép forrás: feol.hu
2010-ben viszont egy másik, kicsit aggasztóbb esemény árnyékolta be a helyet, amikor is rekordot döntött a vízállás, mivel egy-két kisebb gát a nagy esőzések hatására átszakadt, Székesfehérvárt árhullám fenyegette. Az incidenskor hihetetlen mennyiségű, mintegy 11 millió köbméter víz volt a víztározóban.
