Rövid cikkünkben az egyik legegzotikusabb vidékről lesz szó, ami garantáltan ámulatba ejti az odaékezőket. Biztonsági öveket bekapcsolni, a következő állomás a Komodo Nemzeti Park
A világ egyik legcsodálatosabb nemzeti parkja a híres komodói varánuszról kapta a nevét, ami a terület egyik jellegzetes faja. A park 219322 hektáron terül el, és három szigeten fekszik, Komodón, Rinján és Padaron. 1991-ben vált az UNESCO Világörökségének részévé.
| Utazási Tipp |
| Utazások Indonézia legszebb tájaira |
A szigetek nem túl nagyok, a legnagyobb, Komodo alig 35km hosszú, és 5-15km széles, illetve elég változatos domborzattal rendelkezik, a sziklás, homokos partvonalon belül zöld erdő található, illetve kisebb dombok. A hajózás sokáig problémát okozott az ide érkezőknek, a gyakori szikla- és korallzátonyok miatt. Egy keskeny csatorna választja el Komodót egy másik szigettől, amit nem is olyan régen a Nemzeti Parkhoz csatoltak, mivel ott jó pár varánusz rezervátum található ritka varánusz fajokkal. (Flores-sziget)
Park
A 210 000 hektár jelentős részét a növényvilág teszi ki, jelentős algatelepek, monszunerdők és természeti képződmények találhatóak a park területén. A hely egy kicsit emlékeztet az olyan állatkertekre, ahol az érintetlen természetet lehet megfigyelni, mert Indonézia hosszú évszázadokig elszigetelt maradt más területekhez képest, és ez biztosította számára a zavartalan fejlődést. Ráadásul duplán különleges helyről van szó, hiszen Indonézia valahol az Ausztrália és Ázsia között fekvő állatvilági “határon” fekszik.
A vízi élet is jelentős, többek között élnek itt delfinek, bálnák, ritka teknősfajok és a part mentén pedig több tucat tengeri madár fészkel. A szigeten hét emlősfaj és 72 madárfaj őshonos, de más állatok, gerinctelenek, például óriáspókok is élnek itt. A Flores-sziget híres korallzátonyok menti élóvilágáról.
| Utazási Tipp |
| Utazások Indonézia legszebb tájaira |
Sárkány
Mindezek ellenére a hely egyértelmű “csúcspontja” a komodói varánusz, (sok forrás sárkányként is utal rájuk) ami egy 3-4méter hosszúra megnövő óriásgyík, aminek a létezéséről
a nyugati felfedezők egészen 1910-ig mit sem sejtettek.
Egy pilóta kénytelen volt motorhiba miatt leszállni az egyik európai ember számára ismeretlen szigeten, ahol szembetalálkozott ezzel a hatalmas állattal. Mikor csodával határos módon hazajutott Indonéziából elmondta, hogy milyen különös állattal találkozott, de senki sem hitt neki. (“Képzelgéseit” a civilizációtól való távol töltött időnek tulajdonították) Ám 1912-ben derítette ki több európai zoológus, hogy a bennszülöttek hosszú idő óta ismerik ezeket a különös, “szárazföldi krokodilokat”. Az állat átlagosan 70-95 kg-ot nyom. A varánusz fejlődésében fontos tényező volt az, hogy az ilyen elszigetelt szigeteken nem volt evolúciós ellenfele, így húsevőként egyedüli ura lehetett az adott környezetének.
