Hirdetés

A Nyugat - és Kelet-Európa kulturális és szellemi határvonalán elterülő, az Alpok rejtett ékszerdobozának tartott Szlovénia bővelkedik egyedi természeti és kulturális látnivalókban. A Jugoszlávia felbomlásakor, 1991-ben létrejött köztársaság nem kevesebb, mint négy világörökségi helyszínnel rendelkezik, további öt nevezetes helyszín pedig arra vár, hogy szintén felkerülhessen a világörökségi listára.


Ha azt gondolnánk, hogy Szlovénia leglátogatottabb turisztikai desztinációi szerepelnek a listán, csalódnunk kell: a Bledi-tó, a Vintgar-szurdok, a Triglav-csúcs, de még a Postojna-barlang sem került fel a világörökségi listára. Ettől függetlenül a listán szereplő helyszínek akár természeti, akár történelmi, akár kulturális vagy pedig természetvédelmi értékük folytán szerepelhetnek az UNESCO listáján. A listán szereplő helyszínek közül kettő természeti, kettő pedig kulturális örökségi helyszín.

A Škocjan-barlangrendszer


A szlovén-olasz határon, több mint 400 hektáron elterülő Skocjan-barlangrendszer 1986-ban került fel az UNESCO listájára. A különleges természeti képződmény a Reka folyó „kreálmánya”, egyben pedig a mészkőbarlangok legfontosabb kutatási helyszíne. A barlangrendszer valaha a folyó forrásvidékétől egészen a Trieszti-öbölig meanderezett, az itteni barlangok egy része azonban hosszú évszázadok-évezredek alatt beomlott, így mély szakadékok és völgyek keletkeztek helyettük. Van itt mindenféle olyan képződmény, amely a mészkővidékek általános jellemzője: hasadékok és medencék, víznyelők és vízesések, barlangok és cseppkövek. Maga a földalatti kanyonrendszer majdnem 6 kilométer hosszan nyúlik el a föld alatt és öt fedett folyosó, illetve egy csatorna alkotja.
Belsejében ritka növény és állatvilágra bukkanhatunk. Az útvesztőnek is beillő barlangrendszer végén egy sztalagmitokból és sztalagtitokból álló járat vezet vissza a felszínre. A legnevezetesebb helyiségek a méretes Martelovna dvorana, a 25 lépcsőből álló zuhataggal rendelkező „Morajló barlang”, illetve a lenyűgöző látványt nyújtó cseppkő oszlopairól híres „Csendes barlang”. Talán nem meglepő az sem, hogy a feltárt barlangok rendkívül gazdag régészeti leletegyüttesekkel rendelkeznek, a 10.000 éves csont és borostyánkő leletektől kezdve napjaink emlékérmékig. A Mušja barlangot például egykor barlangszentélyként használták és a feltárt leletek tanúsága szerint az ősidőkben fontos szerepet játszhatott az ősök halottkultuszában.


szlovenia skocjan barlang1


Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében


Az Alpok térségében elszórtan található, i.e.5000 és i.e.500 között épített cölöpházak (összesen 111 darab) Szlovénia, Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, valamint Svájc közös világörökségi helyszínei. Az ország szívében fekvő cölöpházak általában tópartok, mocsarak és folyópartok mellett épültek és a környező nedves klíma konzerváló hatása végett maradtak fenn az utókornak. Ásatások csak nagyon kevés helyen zajlottak, de annyi biztos, hogy pontos képet festenek az Alpok környékén évezredekkel ezelőtt élt földműves kultúrák mindennapjairól. A leletek
segítségével azt is meg tudták állapítani a kutatók, hogy melyik csoportok álltak egymással kereskedelmi kapcsolatban. A gazdát cserélő főbb termékek közül a textilen kívül az arany, a kagylóhéj és a kerámiák voltak a legjelentősebbek, legalább is ezekből találták meg a legtöbbet a környéken a kutatók. A szekérmaradványok miatt feltételezhető, hogy a portékákat ezzel a járművel juttatták el a messzi vidékekre.


szlovenia ig colophazak1


A higany öröksége, Idrija


A „higany öröksége” nevet viselő UNESCO helyszínek Spanyolország és Szlovénia közös örökségei. A ritka, ám mérgező higanyt csak nagyon kevés helyen bányásszák. A spanyol Almadén és a szlovén Idrija az eddig ismert legnagyobb higanylelőhelyek példáinak számítanak. A higanyt már évezredek óta ismerik, ezért kitermelése már az ókorban elkezdődött. Ez az állítás Almadénra igaz, Idrijában viszont csupán a 15. század végén, 1490-ben kezdtek el higanyt bányászni. A két lelőhely birtoklása által IV. Károly császár birodalma hatalmas gazdasági előnyre tett szert, mivel a higany nélkülözhetetlen fémnek bizonyult az Újvilágban ezüstkészleteinek feltárásában. Idrijában a bányászatot kiszolgáló épületek maradtak meg inkább, így a higanyraktárak, a bányászok lakónegyedei és az itt élők részére megnyitott színház.


szlovenia idrija varoskep1


A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei

A 2017-ben csatlakozó Szlovénia 11 másik országgal osztozik ezen az UNESCO világörökségi helyszínen. A jelenleg 77 védett területből összetevődő, több ízben is bővített UNESCO helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse. Az ősbükkös egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszik, és itt bukkanhatunk rá a világ legmagasabb és legidősebb bükkfáira. Nemcsak a fák, hanem az erdő egész élővilága híven mutatja be a jégkorszak utáni őserdei környezet valamennyi jellegzetességét. A gazdag növény- és állatvilág több védett fajnak nyújt életteret, így például a fekete gólyának.


szlovenia karpatok osbukkos1


A listára való felkerülésre várakoznak Bohinj dombvidékei, a franjai gerillaispotály, a Klasszikus Karsztvidék barlangjai és környéke, ahol először tanulmányozták a karsztjelenségeket, az Alpoktól az Adriáig húzódó Béke Útja, illetve a szlovén származású építész, Jože Plečnik munkássága.


Készítette: Méhes Judit          Képek: Wikimedia