Az Alpokalja és az osztrák Burgenland területén húzódó Kőszegi-hegység (osztrákul Günser Gebirge) egyharmada hozzánk, kétharmada Ausztriához tartozik. A hegységben található a Dunántúl legmagasabb pontja, a 882 méter magas Írott-kő nevű csúcs is.
A Kőszegi-hegységben nemcsak érdekes tanösvények és különböző nehézségű (könnyű, közepes) túraútvonalak vannak, de a völgyekben megbújó bővizű források közelében kialakult falvacskák és városkák is számos látnivalót tartogatnak a turisták számára. Itt húzódik az Országos Kéktúra útvonala is, amely az Írott-kő felé vezet. Nevezetes építmények a hegységben a 394 méteres Kálvária-hegyen álló 16. századi Kálvária-templom, illetve a Remetelak és az Ausztria irányába felállított Trianon-kereszt. A kálvária egyes stációi ugyan már a 18. század „termékei”, azonban a századfordulón Ludwig Schöne tervei szerint restaurálták őket. Közelében alakították ki Kőszeg kedvelt pihenőövezetét, a Csónakázótavat, de itt található a Kerékpárcentrum is, így akár körbe is bringázhatjuk a tavat, vagy ha van kedvünk és bírjuk a terepen való kerékpározást, akár biciklivel is felfedezhetjük az erdők és hegyek között megbúvó turistapontokat.
A számos hegycsúcs egyik ormán (Óház-tető - 607 m) magasodik az 1996-ban épült Óház-kilátó, amely helyén egykoron egy Árpád-kori vár lehetett. A Kőszegi-hegység másik jellegzetes túracélja az erdő közepén álló 18. századi épületegyüttes, az ún. Stájerházak, ahol napjainkban a Kőszegi-hegység élővilágát bemutató erdei iskolát alakítottak ki, de nevezetes a királyvölgyi és az Andalgó-tanösvény is.
Az Írott-kőre legegyszerűbben Velem községből lehet akár gyalog, akár kocsival feljutni, ahol semmiképpen sem szabad kihagyni a parányi, hófehérre meszelt Szent Vid-kápolnát. Az ősidőkben ezen a helyen egy kiterjedt városka állt, a római korban pedig őrtornyot létesítettek a területen, ahonnan prímán védhették a Savariának ivóvizet szolgáltató vízvezeték-rendszert, aztán az avarok és az Árpádok következtek a hely birtoklásában. Manapság régészeti feltárás zajlik a környéken.
Noha az előzőekben már több szó is esett a Kőszegi-hegység jellegzetes látnivalóiról, a vidék legnevezetesebb települése mégiscsak a névadó hangulatos kisváros, Kőszeg. Az osztrák határ közeli, Vas megyei település mozgalmas történelmi múlttal rendelkezik, de a leghíresebb hozzá köthető esemény az 1532-es török ostrom, amikor is a vár akkori kapitánya, Jurisics Miklós visszaverte az oszmánok támadását, s ezzel nemcsak Nyugat-Magyarországot, hanem Bécset is megmentette a török uralom alól. A dicsőséges győzelem nemcsak hírnevet, hanem jelentős gazdasági fellendülést is hozott a város számára, így ma rengeteg műemléket (szám szerint 326 darabot) találhatunk Kőszegen. Városközpontja jól sikerült restaurációját Hild János-díjjal ismerték el, míg 2004-ben egy televíziós szavazáson „Az év településé”-nek is választották. A város népességének fő alkotóelemei a magyar, a német és a horvát nemzetiség, e három kultúra együttélése határozza meg Kőszeg arculatát is.
A város látnivalóinak zöme az óvárosra koncentrálódik, amelyeket az ún. Várkör ölel körbe. A legfőbb nevezetességek a Fő téren álló Jézus Szíve templom, a Levéltár, a Városi Múzeum, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum és a „dalmát kapuk” által körbevett Jurisics tér, az Óház, a zsinagóga, a Chernel-kert, amely valójában egy arborétum és természetesen végül, de nem utolsó sorban a külső és belső részekből álló impozáns Jurisics-vár, amelyben napjainkban fegyvermúzeum, lovagterem, vár-bazár és fűszerkert is található és látogatható. Érdemes megtekinteni a városra nyíló panorámát is a vár nyugati tornyából. Kőszeg több vízforrással is rendelkezik, ezek közül a legismertebbek a hét vezérről megemlékező Hétforrás és a Hermina-Temető utcai szénsavas kút.
| Utazási Tipp |
| online szállásfoglalás a legjobb áron: szállodák, apartmanok,wellness |
Ha belföldi kiruccanást tervezünk és szeretünk a természetben bóklászni és friss levegőt szívni, illetve történelmi városokat felfedezni, érdemes legalább egy hétvége keretében ellátogatni Kőszegre!
Szerző: Méhes Judit Képek: Wikimedia
{loadposition_user3}
