Hollókő, a húsvéti hagyományait évszázadok óta őrző nógrádi falu 1987-ben vált az UNESCO világörökség részévé. A palóc falu leghíresebb látványosságai a faluközpont és a hollókői vár, de Hollókő még számos meglepetést tartogat az ide látogatók számára – és nem csak Húsvétkor!
Bár a vár már korábban is létezett, a Cserhát ormai között fekvő zsáktelepülés csak a 17-18. század fordulóján jött létre. Hollókő talán a legismertebb hazai példája a népi építészetnek és a máig híven ápolt néphagyományoknak, ennek ellenére mégsem vált skanzenné, hiszen a mai napig lakják. A falu régi központjában áll a szépséges, Szent Mártonnak szentelt 19. századi fatemplom és a Falumúzeum, ahol az érdeklődők közelebbről is megismerkedhetnek a hagyományos palóc életmóddal, bútorokkal és népviselettel.
Hollókő Ófalujában igazán népies hangulatot árasztó, az ősi palóc szokásokat követő, kőalapra felhúzott vályogfalú, cserépzsindelyes házikók állnak, szám szerint 56 darab. A házak többsége a mai napig lakott, a többit kulturális intézmények székhelyeivé alakították át. A Falumúzeumon kívül találhatunk még itt a postatörténeti kiállítást bemutató Postamúzeumot, a palóc népviseleteket tartalmazó Babamúzeumot és van még itt egy, a szövőtörténeti tárlatból és egy alkotóműhelyből álló Szövő és Kézműves Műhely, Fazekasház és bőrdíszműves is.
Hollókő Ófalujában igazán népies hangulatot árasztó, az ősi palóc szokásokat követő, kőalapra felhúzott vályogfalú, cserépzsindelyes házikók állnak, szám szerint 56 darab. A házak többsége a mai napig lakott, a többit kulturális intézmények székhelyeivé alakították át. A Falumúzeumon kívül találhatunk még itt a postatörténeti kiállítást bemutató Postamúzeumot, a palóc népviseleteket tartalmazó Babamúzeumot és van még itt egy, a szövőtörténeti tárlatból és egy alkotóműhelyből álló Szövő és Kézműves Műhely, Fazekasház és bőrdíszműves is.

Hollókő vára a 13. század folyamán épült, feltehetően a tatárjárás után egy vulkanikus eredetű szurdok szélére. A külső és belső várudvarból álló erődítményt az évek alatt többször is újjáépítették, bástyákkal, lakóhelyiségekkel és ciszternákkal látták el. Ugyan a 18. század elején a kurucok miatt visszabontották és elhagyták az építményt, de az élet 2003 óta ismét visszatért a várba. A Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákba öltöznek, és lovagi tornákat rendeznek a várba látogatók számára, de a középkori fegyvereket, így egyebek mellett az íjat és a lándzsát is ki lehet próbálni a helyszínen. De miért pont a Hollókő nevet kapta a vár? Erre egy régi helyi legenda adja meg nekünk a választ.
Történt ugyanis, hogy az egykor a valóban a környéken élő Kacsics nemzetség egyik tagja, egy gőgös nemes elrabolta egy másik földesúr gyönyörű feleségét. Arra azonban nem számított, hogy a szépasszonynak volt két idomított hollója, akik nemcsak okosak, de igen nagy teherbírásúak is voltak. A hollók éjszakánként addig hordták el az éppen épülőfélben lévő vár köveit, ameddig az asszony vissza nem nyerte szabadságát és vissza nem térhetett férjéhez. Ekkor a vár is végre felépülhetett, s a hollók után kapta mai nevét.

A faluban évente megrendezésre kerül a Hollókői Húsvéti Fesztivál. A népművészeti programok mellett szokott itt lenni palóc gasztro-show, locsolkodós hagyományok bemutatása, különféle könnyű- és népzenei koncertek és egyéb, az egész családnak kikapcsolódást nyújtó foglalkozások.
A Hollókő Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult meg, legfontosabb része a Vártúra-ösvény, amely a vártól a település Újfalujának nevezett részéig vezet. A szépséges környezetben fekvő Felsőtold pazar panorámával kecsegtető Kéz-kilátót sem szabad kihagyni, ha egy itteni túrára adjuk a fejünket! A még igencsak új, 2020-as Kéz-kilátó egy nyitott tenyeret ábrázol és Csíkszentmihályi Benjamin keze munkáját dicséri.
A Hollókő Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult meg, legfontosabb része a Vártúra-ösvény, amely a vártól a település Újfalujának nevezett részéig vezet. A szépséges környezetben fekvő Felsőtold pazar panorámával kecsegtető Kéz-kilátót sem szabad kihagyni, ha egy itteni túrára adjuk a fejünket! A még igencsak új, 2020-as Kéz-kilátó egy nyitott tenyeret ábrázol és Csíkszentmihályi Benjamin keze munkáját dicséri.

Nemcsak Hollókő, hanem a környéke is bővelkedik a látnivalókban. A településtől kb. 20 percnyi autóútra fekszik Rimóc. Itt is találhatunk egy falu-, valamint egy babamúzeumot. A Hollókőtől 20 km-re fekvő Szécsény is mindenképp megér egy látogatást. A műemlékekben bővelkedő hangulatos kisváros jelképe a „magyar ferde toronyként” elhíresült Tűztorony, de a legszebb épület mégis az utoljára 2005-ben renovált Forgách-kastély, amely valaha a Szécsényiek birtokai sorába tartozott. Manapság múzeumként működik. Várkertjében tavak is találhatók, amelyek gyakori kikapcsolódási helyszíne a városka lakosságának. A város másik híres gyűjteménye a Nosztalgia Múzeum, amely az elmúlt 100 év történetét mutatja be számunkra. A település valaha egy várral is rendelkezett, ebből azonban mára csak a sarokbástyák és a falmaradványok maradtak meg.

Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay, Hollókői Húsvéti Fesztivál weboldala, Wikipedia