Hirdetés

Hollókő, a húsvéti hagyományait évszázadok óta őrző nógrádi falu 1987-ben vált az UNESCO világörökség részévé. A palóc falu leghíresebb látványosságai a faluközpont és a hollókői vár, de Hollókő még számos meglepetést tartogat az ide látogatók számára – és nem csak Húsvétkor!

   Bár a vár már korábban is létezett, a Cserhát ormai között fekvő zsáktelepülés csak a 17-18. század fordulóján jött létre. Hollókő talán a legismertebb hazai példája a népi építészetnek és a máig híven ápolt néphagyományoknak, ennek ellenére mégsem vált skanzenné, hiszen a mai napig lakják. A falu régi központjában áll a szépséges, Szent Mártonnak szentelt 19. századi fatemplom és a Falumúzeum, ahol az érdeklődők közelebbről is megismerkedhetnek a hagyományos palóc életmóddal, bútorokkal és népviselettel.
   Hollókő Ófalujában igazán népies hangulatot árasztó, az ősi palóc szokásokat követő, kőalapra felhúzott vályogfalú, cserépzsindelyes házikók állnak, szám szerint 56 darab. A házak többsége a mai napig lakott, a többit kulturális intézmények székhelyeivé alakították át. A Falumúzeumon kívül találhatunk még itt a postatörténeti kiállítást bemutató Postamúzeumot, a palóc népviseleteket tartalmazó Babamúzeumot és van még itt egy, a szövőtörténeti tárlatból és egy alkotóműhelyből álló Szövő és Kézműves Műhely, Fazekasház és bőrdíszműves is.

magyarorszag holloko latkep
Hollókő vára a 13. század folyamán épült, feltehetően a tatárjárás után egy vulkanikus eredetű szurdok szélére. A külső és belső várudvarból álló erődítményt az évek alatt többször is újjáépítették, bástyákkal, lakóhelyiségekkel és ciszternákkal látták el. Ugyan a 18. század elején a kurucok miatt visszabontották és elhagyták az építményt, de az élet 2003 óta ismét visszatért a várba. A Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákba öltöznek, és lovagi tornákat rendeznek a várba látogatók számára, de a középkori fegyvereket, így egyebek mellett az íjat és a lándzsát is ki lehet próbálni a helyszínen. De miért pont a Hollókő nevet kapta a vár? Erre egy régi helyi legenda adja meg nekünk a választ.
  Történt ugyanis, hogy az egykor a valóban a környéken élő Kacsics nemzetség egyik tagja, egy gőgös nemes elrabolta egy másik földesúr gyönyörű feleségét. Arra azonban nem számított, hogy a szépasszonynak volt két idomított hollója, akik nemcsak okosak, de igen nagy teherbírásúak is voltak. A hollók éjszakánként addig hordták el az éppen épülőfélben lévő vár köveit, ameddig az asszony vissza nem nyerte szabadságát és vissza nem térhetett férjéhez. Ekkor a vár is végre felépülhetett, s a hollók után kapta mai nevét.

magyarorszag hollókő var
A faluban évente megrendezésre kerül a Hollókői Húsvéti Fesztivál. A népművészeti programok mellett szokott itt lenni palóc gasztro-show, locsolkodós hagyományok bemutatása, különféle könnyű- és népzenei koncertek és egyéb, az egész családnak kikapcsolódást nyújtó foglalkozások.
  A Hollókő Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult meg, legfontosabb része a Vártúra-ösvény, amely a vártól a település Újfalujának nevezett részéig vezet. A szépséges környezetben fekvő Felsőtold pazar panorámával kecsegtető Kéz-kilátót sem szabad kihagyni, ha egy itteni túrára adjuk a fejünket! A még igencsak új, 2020-as Kéz-kilátó egy nyitott tenyeret ábrázol és Csíkszentmihályi Benjamin keze munkáját dicséri.

holloko husveti fesztival1
Nemcsak Hollókő, hanem a környéke is bővelkedik a látnivalókban. A településtől kb. 20 percnyi autóútra fekszik Rimóc. Itt is találhatunk egy falu-, valamint egy babamúzeumot. A Hollókőtől 20 km-re fekvő Szécsény is mindenképp megér egy látogatást. A műemlékekben bővelkedő hangulatos kisváros jelképe a „magyar ferde toronyként” elhíresült Tűztorony, de a legszebb épület mégis az utoljára 2005-ben renovált Forgách-kastély, amely valaha a Szécsényiek birtokai sorába tartozott. Manapság múzeumként működik. Várkertjében tavak is találhatók, amelyek gyakori kikapcsolódási helyszíne a városka lakosságának. A város másik híres gyűjteménye a Nosztalgia Múzeum, amely az elmúlt 100 év történetét mutatja be számunkra. A település valaha egy várral is rendelkezett, ebből azonban mára csak a sarokbástyák és a falmaradványok maradtak meg.

szecseny forgach kastely1