Hirdetés

Hol találhatunk rá szinte egymás mellett Noé szőlőjére, Jézus lábnyomára és Budapest, Bécs, Párizs utcáinak macskaköveire? Nem máshol, mint Palócföldön, ahol a gazdag néphagyományok és természeti értékek mellett misztikus helyszíneket is felfedezhetnek az erre járók.

    Salgótarjántól keletre, a Tarna völgyében rejtőzik az elbűvölő névre keresztelt falu, Istenmezeje. Határában egyedülálló homokkőfeltárás-sorozatokra lelhetnek az erre kirándulók, amely földtani képződmények nem csupán geológiai szempontból érdekesek. Keletkezésükhöz a néphagyomány számos mondát társít, legismertebb nevük a „Noé szőlője”. A történet szerint egy Noé nevű gazdag földesúr megtagadta egy beteg kislány édesanyjának kérését, miszerint hagy vihessen szőlőt a lányának. A kislány meghalt, az anya pedig átkot szórt a gazdára: így vált kővé a szőlő és mindenki, aki hozzá tartozott. A cipó formájú képződmények eredetéről szóló mondák szereplői sokszor változnak, még Jézus és Péter apostol is felbukkan bennük. Salgótarján környékén a „cipókat” pedig nem is szőlőnek, hanem a törökök megkövesedett ágyúgolyóinak tartják.

istenmezeje noeszoloje


  Palócföldön járva vétek lenne kihagyni a Hollókő szomszédságában lévő Nagylócot. A település határában magasodó Őr-hegy különleges titkot rejt: Jézus lábának, botjának és szamárcsikójának nyomát. Ez a méretes kődarab – más néven monolit – 15 millió évvel ezelőtt keletkezett egy akkori vulkánkitörésből származó lávából, de nem a felszínen, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiban hűlt ki. Több millió év alatt került a felszínre erózió hatására, felületén ezekkel a furcsa, félkör alakú bemélyedésekkel. Az évszázadok óta itt élő, mélyen vallásos palócok a mélyedéseket Jézus nyomának vélték, így magyarázva eredetüket. A nem mindennapi kő tövében ma kereszt áll, búcsújárók és zarándokok kedvelt megállóhelye.


nagyloc jezuslabnyoma


   Hogyan kapcsolódik egy palóc település Budapesthez, Bécshez és Párizshoz? Bármely felsorolt városba is járjunk, könnyen előfordulhat, hogy a lépteink alatt koppanó macskakövek bizony ugyanazon Nógrád megyei bazaltbányából érkeztek. A ma Salgótarjánhoz tartozó Somoskő bazaltbányája egykor Európa szerte ismert volt, az itt bányászott bazalt kedvező tulajdonságait már a középkorban is ismerték. A hajdani kőfejtő helyén egy európai ritkaságnak számító geológiai képződmény tárul a szemünk elé: a somoskői bazaltzuhatag impozáns kinézete egy ősi vulkán kürtőjének bazaltos kitöltését rejti magában. Míg a bazaltorgonáknak nevezett oszlopok alapvetően nem számítanak kuriózumnak, az itt látható hajlított, „zuhatagot” idéző formájuk már nagyon is az. Ha pedig erre járunk, a bazaltzuhatagtól nem messze lévő törmeléklejtőt – kőtenger – se hagyjuk ki! Csupasz felszíne napjainkban is arról árulkodik, hogy a kövek folyamatos mozgásban vannak – akárcsak a tenger hullámai.


somosko kotenger


Szerző: Hommer Anna,  fotók: pixabay 



FONFOS:   Ha Te is szereted az utazásokat és a csodálatos helyeket, vagy szívesen megosztanád másokkal is a legjobb Utazási Élményeidet és kedvenc úti fényképeidet, itt a jó lehetőség! Csatlakozz jó hangulatú   facebook csoportunkhoz így ezután nem fogsz lemaradni a legjobb élményekről, jó ötleteket meríthetsz, megismerheted öt földrész legjobb kalandjait !   https://www.facebook.com/groups/utazasi.elmenyek.