Hirdetés

Hirdetés

  Szerencs egy Miskolctól mindössze 30 kilométerre található borsod-abaúj-zemplén megyei kisváros a Zempléni-hegység déli lábánál, A Taktaköz peremén helyezkedik el és a szőlőtermesztéséről világhírű Hegyalja kapujának is hívják. A városka nevezetességei közül a   Rákóczi-vár a környéken kirándulók egyik legkedveltebb célpontja.

  Szerencs egy 12. században alapított kb.9000 lakosú zempléni kisváros Magyarország észak-keleti részén, amit sokan ejtenek útba a Hegyalja felé mehet.  A  város  északi része a Zempléni-hegység egyik hegy lankáira, az Árpád-hegyre  húzódik fel, míg a település déli része már sík területen épült. A Tokaji borvidék részeként  a Hegyalja és a Zempléni-hegység kapujként gondolunk rá, ahol a kirándulókat több érdekes látnivalóval és jó programokkal várják. A környék ismertebb hegyei Nagy-hegy a Szokolya és  a tokaji  Kopasz-hegy, a legközelebbi városok pedig Sárospatak, Tokaj, és Sátoraljaújhely. 




Szerencs látnivalói

 

1.  Hegyalja kapuja

 
  A városba érkezőket a 37-es  főút két oldalán épült  Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület várja, ami fontos tájékozódási pontként is szolgálja a térségbe látogatók könnyebb eligazodását. A két egymással szemben épült  18 m magas ötemeletes terméső torony tetejét  12 m magas egyedi kialakítású ácsolt faszerkezetek díszítik. Az egyik torony tövében 160 m2  alapterületű kiállító teret, és  fogadó teret és kávézót alakítozzak ki a látogatók kedvéért.
szerencs hegyalja kapuja
 

2. Rákóczi-vár

 
  Szerencs területét 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji várkapitány, aki a hegy lábát körül ölelő mocsár egyik kiemelkedésén felépíttette reneszánsz erődjét amihez  felhasználta a korábban lerombolt apátság román és gótikus kőanyagait. A török időkben és a Rákóczi szabadságharc idején többször is gazdát cserélt a kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal  és fallal erődített  nemesi palota, amit a későbbi évszázadokban sokszor átépítettek és a XIX. százedre egy kényelmes nemesi lakká vált. A II. Világháborúban súlyosan megsérült épületet többféle célra hasznosították, már a 60-as évekvégén is múzeum működött sokat látott falai között. A  2011-es legutóbbi felújítási munkálatok során  a külső vár épületéből szállodát alakítottak ki, ekkor újították fel a komplett tetőzetetét is.. A szerencsi Rákóczi-vár napjainkban már a kultúra otthona: Az épületben működik Szerencs Művelődési Központja és Könyvtára, valamint a nemzetközi hírű képeslapgyűjteményéről ismert Zempléni Múzeum.
szerencs Vármúzeum

 

3. Tanösvény a Vár kertjében

 
  A Zöld Város projekt keretében, tanösvényt alakítanak ki a Rákóczi-vár kertjében, ahol a Szerencsen és a térségben megtalálható  Magyarországon őshonos növényfajok megismertetése a  fő cél.. A tanösvényhez látogató  a tanulók megfigyelhetik a bemutatott növények részeit, azok jellemzőit. A  növényeken kívül   rovarok, kétéltűek, madarak apróbb kisemlősök is élnek a területen. Tanösvény létesítésének keretében mégtöbb fát, cserjét és virágot ültetnek el.
 

4. Turisztikai Központ és Kerékpárkölcsönző

 
   Szerencsen 2010-ben leállították a cukorgyár működését, ezért a városi önkormányzat egy egyedülálló fejlesztési projekten belül felújíttatta a híres Szerencsi Cukorgyár egykori raktárépületét. Ennek következtében a helyi védettség alatt álló épületben  bemutatják a település országos hírnevét adó szerencsi csokoládégyártás történetét, meglévő tárgyi emlékeit.  Ezen kívül kialakítottak az intézményben egy  családbarát szolgáltatásokat nyújtó turisztikai és kerékpárkölcsönző centrumot is, amely - Szerencs közlekedési csomóponti helyzetét tekintve - kiváló bázisa  lehet a Tokaj-Hegyaljára induló túrák és biciklitúráknak. 

A központ állandó kiállításai a következők:

  • Régi játékok, Csokoládészobrok
  • Veterán motorok és fényképezőgépek
  • Csokoládétörténeti emlékek
  • Retro műszaki cikkek és berendezési tárgyak
  • Kis Roóz Ilona kerámiái
  • Játékgyűjtemény

5. Szerencs templomai

 
Szerencsen két római katolikus valamint egy református és egy görög katolikus templom is található.
 

6. Szerencsi fürdő

 
 A szerencsi fürdő 1910-ben épült szecessziós épületét 2007-ben újították fel. A modernizált  wellness részleggel kialakított patinás épület falai között szaunák, merülő és pezsgőfürdők, úszó medence és mozgás terem kapott helyet.
 

 7. Aranka tető

   Az Aranka-tető 207 méter magas, ez Szerencs legmagasabb pontja. Az Aranka-tetőn az elmúlt években pályázati forrásból mandula és birsalmafákat ültettek, érdemes felmenni a jó kilátásért.
szerencsi vár