Szerencs egy Miskolctól mindössze 30 kilométerre található borsod-abaúj-zemplén megyei kisváros a Zempléni-hegység déli lábánál, A Taktaköz peremén helyezkedik el és a szőlőtermesztéséről világhírű Hegyalja kapujának is hívják. A városka nevezetességei közül a Rákóczi-vár a környéken kirándulók egyik legkedveltebb célpontja.
Szerencs egy 12. században alapított kb.9000 lakosú zempléni kisváros Magyarország észak-keleti részén, amit sokan ejtenek útba a Hegyalja felé mehet. A város északi része a Zempléni-hegység egyik hegy lankáira, az Árpád-hegyre húzódik fel, míg a település déli része már sík területen épült. A Tokaji borvidék részeként a Hegyalja és a Zempléni-hegység kapujként gondolunk rá, ahol a kirándulókat több érdekes látnivalóval és jó programokkal várják. A környék ismertebb hegyei Nagy-hegy a Szokolya és a tokaji Kopasz-hegy, a legközelebbi városok pedig Sárospatak, Tokaj, és Sátoraljaújhely.
Szerencs látnivalói
1. Hegyalja kapuja
A városba érkezőket a 37-es főút két oldalán épült Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület várja, ami fontos tájékozódási pontként is szolgálja a térségbe látogatók könnyebb eligazodását. A két egymással szemben épült 18 m magas ötemeletes terméső torony tetejét 12 m magas egyedi kialakítású ácsolt faszerkezetek díszítik. Az egyik torony tövében 160 m2 alapterületű kiállító teret, és fogadó teret és kávézót alakítozzak ki a látogatók kedvéért.
2. Rákóczi-vár
Szerencs területét 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji várkapitány, aki a hegy lábát körül ölelő mocsár egyik kiemelkedésén felépíttette reneszánsz erődjét amihez felhasználta a korábban lerombolt apátság román és gótikus kőanyagait. A török időkben és a Rákóczi szabadságharc idején többször is gazdát cserélt a kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal erődített nemesi palota, amit a későbbi évszázadokban sokszor átépítettek és a XIX. százedre egy kényelmes nemesi lakká vált. A II. Világháborúban súlyosan megsérült épületet többféle célra hasznosították, már a 60-as évekvégén is múzeum működött sokat látott falai között. A 2011-es legutóbbi felújítási munkálatok során a külső vár épületéből szállodát alakítottak ki, ekkor újították fel a komplett tetőzetetét is.. A szerencsi Rákóczi-vár napjainkban már a kultúra otthona: Az épületben működik Szerencs Művelődési Központja és Könyvtára, valamint a nemzetközi hírű képeslapgyűjteményéről ismert Zempléni Múzeum.
3. Tanösvény a Vár kertjében
A Zöld Város projekt keretében, tanösvényt alakítanak ki a Rákóczi-vár kertjében, ahol a Szerencsen és a térségben megtalálható Magyarországon őshonos növényfajok megismertetése a fő cél.. A tanösvényhez látogató a tanulók megfigyelhetik a bemutatott növények részeit, azok jellemzőit. A növényeken kívül rovarok, kétéltűek, madarak apróbb kisemlősök is élnek a területen. Tanösvény létesítésének keretében mégtöbb fát, cserjét és virágot ültetnek el.
4. Turisztikai Központ és Kerékpárkölcsönző
Szerencsen 2010-ben leállították a cukorgyár működését, ezért a városi önkormányzat egy egyedülálló fejlesztési projekten belül felújíttatta a híres Szerencsi Cukorgyár egykori raktárépületét. Ennek következtében a helyi védettség alatt álló épületben bemutatják a település országos hírnevét adó szerencsi csokoládégyártás történetét, meglévő tárgyi emlékeit. Ezen kívül kialakítottak az intézményben egy családbarát szolgáltatásokat nyújtó turisztikai és kerékpárkölcsönző centrumot is, amely - Szerencs közlekedési csomóponti helyzetét tekintve - kiváló bázisa lehet a Tokaj-Hegyaljára induló túrák és biciklitúráknak.
A központ állandó kiállításai a következők:
- Régi játékok, Csokoládészobrok
- Veterán motorok és fényképezőgépek
- Csokoládétörténeti emlékek
- Retro műszaki cikkek és berendezési tárgyak
- Kis Roóz Ilona kerámiái
- Játékgyűjtemény
5. Szerencs templomai
Szerencsen két római katolikus valamint egy református és egy görög katolikus templom is található.
6. Szerencsi fürdő
A szerencsi fürdő 1910-ben épült szecessziós épületét 2007-ben újították fel. A modernizált wellness részleggel kialakított patinás épület falai között szaunák, merülő és pezsgőfürdők, úszó medence és mozgás terem kapott helyet.
7. Aranka tető
Az Aranka-tető 207 méter magas, ez Szerencs legmagasabb pontja. Az Aranka-tetőn az elmúlt években pályázati forrásból mandula és birsalmafákat ültettek, érdemes felmenni a jó kilátásért.
Utazási Tipp |
BOMBA áru szállások, online foglalás akár SZÉP kártyával is ! |