Nem minden erdélyi utazás programjában szerepel a Nagy-Küküllő partján fekvő 25 ezer lakosú Segesvár, pedig érdemes volna mindenkinek látni ezt a 25 ezer lelkes UNESCO védelem alatt álló erdélyi várost, ahol Apor Vilmos püspökünk és Vlad Tepes született, határában pedig eltűnt a 26 éves Petőfi Sándor az 1849 július 31.-én zajlott csatában.
Segesvár történelmi óvárosa 1999 óta áll az UNESCO Világörökségi védelme alatt. Szépségét nagyrészt szász lakosainak köszönheti, akik a város falainak védelmében kézműves céheket is alapítottak (bronzművesek, ónművesek, kőfaragók, posztóművesek). Háborús időkben pedig meg is védték az óváros falait és báástyáit. A tornyok elnevezései máig őrzik a céhek neveit. A német területekről érkező szászokat II. Géza király telepítette Erdélybe a XII. században. Segesvár volt a szász szék központja, sokan erdélyi Nürnbergnek nevezték akkor. A XIV. századtól a XVII. századig élte Segesvár virágkorát, mai, mostani városképe is ebben az korszakában jött létre. A török hadak többször is feldúlták, majd a XVII. század során három erdélyi fejedelmet is Segesváron választottak meg. A 930 m hosszú fal mellett és aközépkori utcákon sétálva lehet felfedezni a fontosabb látnivalókat. Az eredeti 14 toronyból mostanra 9 maradt épen, a többit 1706-ban a kurucok lerombolták.
A városba érkezők legegyszerűbben az óratorony alatti fizetős parkolóban tundak leparkolni ( 8-17 óra között fizetős, 1,5 lei/óra, 5 lei/nap). Onnét egy lépcsősor vezet fel a XIV. században épült 64 méter magas zömök falu órás toronyhoz, melyen áthaladva rögtön a középkorba csöppen az ember. A tornyot egykor kincstárnak, lőszerraktárnak és a városi tanács űléstermének is használták. 1899-től Történelmi Múzeumként működik a belépő 14 leibe kerül.
A várba érve két híres segesári származású személy szülőházát lehet megnézni. Az egyikben Vlad Tepes (Drakula) született 1431-ben, mikor apja II. Vlad a havasalföldi az erdélyi fejedelemválasztásra érkezett Segesváárra. A régi lakó épületben most egy középkori hangulatú étterem működik. A város központjában több jó étterem közül lehet választani. Szintén érdekes magyar vonatkozású emlék egy közeli egyházi épület falán a boldoggá szentelt Apor Vilmos emléktáblája található, aki szintén Segesváron született.
A színes középkori házak közötti zegzugos kis utcákon járva el lehet jutni a különféle céhekről elnevezett bástyákig, az egyik ilyen bástya közelében található parkban pedig a Segesvár közelében, csatában eltűnt Petőfi Sándor költőnk szobra található.
A jobb kondicióban lévőknek érdemes felmászni a több mint 170 lépcsőből álló 1642-ben épült fedett Diáklépcsőn a nagy műgonddal felújított Europa Nostra díjas gótikus Hegyi templomhoz (beépő 5lei) és temetőhöz. Mellette áll a Szászok gimnáziuma, a temetőkápolna és az egykori kötélverők bástyatornya.
A Segesvárra érkezőknek minimum 3-4 órát érdemes betervezni a fontosabb látnivalók megismerésére, de akár egy egész napot is tartalmasan el lehet tölteni a történelmi falak között. Nagy élménnyel lesz gazdagabb, aki felkeresi a következő erdélyi útján.
Szálláskeresés online:
