Ahány ország, annyi szokás. Tojásfestés és locsolkodás – a mi hagyományaink talán éppoly furcsának tűnhetnek más nemzetek szemében, mint a miénkben az övék. A különös húsvéti szokások tekintetében vannak szelídebb, de számunkra talán mégis némileg szokatlan elemek, egyesek azonban kissé túllőhetnek a célon, vagy akár meg is botránkoztatnak minket, már ami a Húsvét ünneplését illeti.
Németország és Ausztria – Keresd a nyuszit!
A Húsvét német megnevezése Ostern, amely Ostara tavaszistennő nevéből származik. A bőséget jelképező tojás és a szaporaságot szimbolizáló nyúl voltak kísérő állatai. Így nem csoda, hogy idővel más országokban is meggyökeresedtek ezek az állatok az ünnep szimbólumaiként. Húsvét vasárnap a szülők kimennek a kertbe és a bokrok alá rejtik el a Nyuszi ajándékait. Csak a szülők ne felejtsék el, hogy hová dugták pontosan őket! A gyerekeknek mindig jó móka megkeresni a csokinyuszikat és az egyéb édességeket a kertben. Kelet-Németországban lovasok járják végig a városokat, hirdetve Krisztus feltámadását, míg Frankföldön kedvelt szokás a szökőkutak szalagokkal való feldíszítése.
Csehország és Szlovákia – Az asszonyverés és a zöld sör esete
Közeli szomszédaink már kissé szokatlanabb módját választották a Húsvét megünneplésének. Mivel a Húsvét eredetileg a pogányságból átvett ünnepkör, így számos eleme kötődik a természet és evvel együtt a termékenység megújulásának ünnepléséhez. Ezt a fajta népszokást őrzi a locsolkodás is. Csehországban és Szlovákia egyes területein azonban a legények nem érik be ennyivel. Pajzán versikéket mondogatva fűzfaágakból készített ostorral, azaz ún. pomlázkával csapkodják a fiatal lányokat, hogy azok szépek, frissek és termékenyek legyenek. A merészebbek még a leányok lábai közét is megcsapkodják. Akár tetszik, akár nem az akció, a fiatal lányoknak festett tojással illik viszonozni a „szívességet”. Újkeletű hagyomány még az ún. zöld sör ivása. Az eukaliptusz hozzáadásával készült italt Zöldcsütörtökön fogyasztják a csehek.
Svédország – A Húsvétba oltott Halloween ünnepe
Svédországban az egész Nagyhét jelentőséggel bír. A hét egyes napjait különböző házimunkák elvégzésére fordítják, kivéve a Nagypénteket, amelyen semmit sem szabad csinálni, sem dolgozni, sem szórakozni, de még a gyerekeknek is tilos a játék. Nem is csoda, hogy szombaton már mindenki ki akarja ereszteni a gőzt. Húsvétvasárnap nyírfavesszőket díszítenek fel papírvirágokkal és csíkokkal, utóbbira szerencsehozó rigmusok is kerülnek. Húsvéthétfőn aztán a tetőfokára hág a hangulat. Sokan boszorkányjelmezbe öltözve ünnepelnek az utcákon, míg mások óriási örömtüzeket gyújtanak, és a levegőbe lövöldöznek, hogy elijesszék velük az ártó szellemeket.
Norvégia – Húsvét, mint a skandináv krimik időszaka
Az egyik legfurcsább húsvéti szokás a norvégoknál dívik. A mintegy ötnapos munkaszüneti időszak kiváló lehetőséget kínál a kikapcsolódásra. Ezt néhányan külföldi utazással, mások a hegyekben való kirándulással töltik, de a nagy többség otthon marad és izgatottan várja a legújabb skandináv krimi könyvek megjelenését, sőt, ilyenkor a tévében is csak olyan filmeket vetítenek, ahol legalább egy véres gyilkosság történik. Ilyenkor az egész család közösen nézi a filmet és próbálják kitalálni, hogy ki lehet a gyilkos. Filmnézés alatt gyakran majszolnak narancsot vagy „Kvikk Lunsj” csokit, esetleg marcipántojást. Akik a könyveket választják, azok pedig általában vidéki nyaralóikban elbújva izgulják végig a cselekményt. Többek szerint azért, mert így jobban át tudják élni a történetet. S hogy mi ennek a szokásnak a háttere? Régen, még a viking időkben a norvégok tavasz kezdetén véráldozatot mutattak be az isteneknek. A mostani „húsvéti krimi hétvége” ezen véres szokások megszelídített változata. Hiába, a békés norvégokban még mindig ott rejtőzik a bősz viking virtus!
