A tiszavirágzás egy semmi máshoz nem fogható különleges jelenség, melyet hungarikummá is nyilvánítottak az elmúlt években. Természetesen nem valódi virágokról, hanem egy különleges rovarfajról van szó - ami a kérészek népes csoportjának legnagyobb termetű európai képviselője. A tiszavirágnak is hívott kérészek teste 2,5-3,8 cm-es, ami a fehér farokrésszel együtt akár 12 cm hosszú is lehet. Dupla szárnyuk hártyás, a hímeké enyhén világosbarna, míg nőstényeknél szürkés színű.
A tömeges násztáncot járó kérészekről már az ókorban is említést tett Arisztotelész, aki ephemeronnak, „egynaposnak” nevezte őket, innen ered a latin nevük is. 3 év az iszapban, 3 óra a levegőben: egészen pontosan a kérészek lárvái nem az iszapban élnek, hanem az agyagos folyómedreket kedvelik, az is fontos, hogy a part, ill. a partközeli mederfenék meredek legyen. Szintén lényeges tényező, hogy az áramló víz akkora sebességet érjen el, ami megakadályozza, hogy az agyagra iszap rakódjon, valamint kellő mennyiségű oxigént is szállítson a lárvák számára. A kérészek U alakú járataikat általában 15–17 cm mélyen vájják be a folyómeder falába, ahol legtöbbször nagyobb telepeket alkotnak. A tiszaviráglárva 3 éven át fejlődik a folyómeder vájataiban, mialatt kb. 20-szor vedlik. Amikor eljön az ideje kirepülnek és alig pár óra (átlagosan 3 óra) múlva már el is pusztulnak a párzás után.
A rendszerint mindössze néhány napig, maximum egy-két hétig tartó természeti jelenséget a késő délutáni óráktól naplementéig lehet a legjobban megcsodálni, amikor nagyon intenzív e rendkívül látványos a kb. 8-12 centis, csak néhány órát élő rovarok kirajzása. A különleges násztánc a Tisza több szakaszán és a mellékfolyói egy részén is megfigyelhető, sőt még a Duna-deltában is gyakran előfordul. A rövid nászidőszak általában június közepétől a július elejéig szokott tartani.
Egy népi legenda szerint a tiszavirágok a korán elhunyt fiatalok lelkei, akik számára megadatik a lehetőség minden évben egy alkalommal, hogy leszálljanak a földre kérészként és megismerjék a szerelmet. Maga a nászrepülés úgy kezdődik el, hogy három éves korukban a hátukon felreped a kitines réteg, majd kibújik belőle a kifejlett rovar. Ilyenkor egy időben kérészek milliói lepik el a faágakat, hajókat, a vízbe nyúló bokrokat, és kb. egy órával később elkezdik kifejlett, repülő életüket. A kérészek násza rövid ideig tart, a hamar elfáradó hímek leválnak a nőstényekről majd a folyóba pottyannak. A párzás után egy nőstény általában 5-8000 petét tartalmazó petecsomagot ereszt a vízbe, amiből három év fejlődés után, június közepén újabb kérészek kezdik el a nászrepülésüket és borítják be újra és újra a Tiszát.
A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában jóval elterjedtebb volt, majd a folyók medrének rendezésével nagyrészt kihalt Nyugat-Európából, és Kelet-Közép-Európában is alaposan lecsökkent az állomány. Mostanra az eredeti élőhelyeik területének mindössze 2%-án maradtak fenn. Az elmúlt évtizedekben már csah leginkább a Tiszában és mellékfolyóiban lehet velük találkozni.
A kérészek 1993 óta védettek Magyarországon, eszmei értékük 10 ezer forint. 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható mindenki, aki kárt tesz bennük. Néhány év óta a tiszavirágzás a magyarság identitásához tartozó, törvényileg is védett hungarikumnak számít.
| Utazási Tipp |
| Akciós szállások online foglalással garantáltan jó áron |