Ybl Miklós neoreneszánsz palotája a budapesti Operaház már száznegyven éve várja az opera és a balett rajongóit. Évente több ezren keresik fel, hogy megcsodálják Budapest egyik legfontosabb műemlékét.
A 19. század végének fontos eseménye volt Pest az Andrássy út kiépítése, ami újjá formálta Budapest városképét. Ennek során vetődött fel egy a bécsihez hasonló operaház építésének az ötlete is, mivel az akkori Nemzeti Színház képtelen volt megfelelni a drámai és operai előadások támasztotta igényeknek. Végül a Nemzeti Színház igazgatója 1872-ben átfogó pályázatot írt ki a Operaház épületének a tervezésére, amire hatan jelentkeztek. A döntő bizottság végül Ybl Miklós terveit választotta ki megvalósításra. Az építés során pedig a magyar munkásokat és anyagokat előnyben részesítették, bár végül néhány alapanyagot külföldről kellett beszerezni.
Az építési engedélyt 1875-ben adták ki, de az eredeti terveket többször is módosítani kellett, hogy az új operaház ne legyen nagyobb a bécsihez képest. A megnyitó előadásra tíz évvel később, 1884. szeptember 27-én került sor, bár az esemény majdnem botrányba fulladt a hatalmas érdeklődés miatt és az építési késések miatt.
Az Operaház azóta is Budapest egyik legjelentősebb látványossága maradt. Az épületet többször felújították, legutóbb 2017-ben, amikor korszerűsítési munkálatokat végeztek el. A felújítás során a színpad- és épületgépészetet is kicserélték, valamint az akusztikai problémákat kezelték. Az Ybl palota 2022 márciusában újra nyitott, és továbbra is színvonalas előadásoknak ad otthont.
A felújításról
Az Operaház több mint öt évig tartó felújítása után 2022. március 12-én újra megnyitották a Ybl palotát, egy látványos gálaelőadással ünneplő keretében.
Az Operaház140 éves története során korábban két jelentős átalakításon ment keresztül. Az egyik 1912-ben történt, amikor a földszinti nézőtér bővítését és a zenekari árok mélyítését végezték el. A másik pedig 1980-84 között történt, amikor Siklósi Mária tervei alapján átfogó felújításokat hajtottak végre az épületen, valamint létrehozták a Hajós utcai Üzemházat. Az Operaház homlokzatát többször is helyreállították, és kisebb módosításokat végeztek az épületen.
2016-ban döntöttek az Operaház teljes korszerűsítéséről, beleértve a homlokzat felújítását, a színpadtechnika és az akusztika modernizálását, a nézőtér kényelmének javítását, valamint az Üzemház és környező területek felújítását. Az Eiffel Műhelyház létrehozása segített a jelmez- és díszletműhelyek összevonásában, így könnyebbé téve az operaház működését az építési munkálatok alatt. Az Operaház társulata 2016/17-es évad végén elköltözött az épületből, és a tervezés és kivitelezés egyidejűen kezdődött el úgynevezett design & build konstrukcióban. A 2022. március 10-ig tartó beruházás során megújult az Operaház homlokzata és díszítése, valamint a tető borítása. A restaurátori munkálatok során igyekeztek visszaállítani az eredeti színeket és anyagokat az épületben. A belső terek világítása is megújult, beleértve a falikarokat és a nagycsillárokat. Új, kétszintes csillárokat helyeztek el, és visszaállították a Vörös szalon eredeti színeit. A színházteremben új díszes függönyt és bronzhatású borítást alkalmaztak. A nézőtéri zsöllyét visszaállították eredeti méretére, és javították az akusztikát. A nézőtéren szélesebb sorok és kényelmes székek kerültek elhelyezésre, miközben a befogadóképesség csökkent. Az akadálymentesítés érdekében közönségforgalmi liftek és speciális helyek kerültek kialakításra.
A budapesti Operaház legszebb részei
Az Andrássy úti Operaház főhomlokzata lenyűgöző látványt nyújt az épület szépségével és részletgazdagságával. A főhomlokzat jellegzetességei közé tartoznak a két oldalbejárat mellett elhelyezett szfinx-szobrok, melyek babérkoszorút és színházi maszkot tartanak, ezzel utalva az Apollóni és Dionüszoszi létezés filozófiai elvére. A főbejárat mellett látható Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mészkőszobrai is, melyek Strobl Alajos alkotásai, és maguk a zeneszerzők is modellt ültek a szobrokhoz.
Az épület közepén található kocsifelhajtót négy oszlop és öt árkádnyílás tagolja, mely a homlokzat impozáns része. A felső szinten, a mellvédjén tizenhat fehér mészkőszobor áll, amelyek zeneszerzőket ábrázolnak, bár az eredetiek a puha kőzet miatt az 1930-as évekre tönkrementek, de pótlásra kerültek, és ma is díszítik az épületet.
A manzárdtetőn díszesen formált bádog szellőzőnyílások helyezkednek el, melyek részei az épület összképének. A homlokzatot kovácsoltvas világítótestek és lámpák díszítik, amelyek hozzájárulnak az épület impozáns megjelenéséhez. A manzárdtető és a homlokzati díszítések mellett a boltívek mennyezetén és az oldalfalakon található Marschenke Vilmos-majolikák is különleges látványt nyújtanak.
A királyi lépcsősor különleges hely az épületben, hiszen I. Ferenc József és Sissi királyné is ezen a lépcsősoron lépkedett, amikor az első emeleti szalonokhoz vezetett. A lépcsősor ma már nemcsak reprezentatív funkciót tölt be, hanem előadások helyszínéül is szolgál, mint például a matiné és kamarazenei előadások. A lépcsősoron található eredeti bútorok, a szfinx-karfákkal ékesített tölgyfa padok, valamint Kovács Mihály zenélő puttókat ábrázoló falszalagja további díszítőelemek az épületben. A lépcsősor tetején található tükör külön említésre méltó, mivel Sissi királyné kedvelte, mert abban karcsúbbnak látta magát. Emellett praktikus szerepet is betöltött, hiszen innen a királyi pár jól megfigyelhette a gazdagon díszített belső tereket. A lépcsősor emeleti galériája az Operaház egyik legszebb terem, amelyet a Scholtz-műhely készített, és Aggházy Gyula és Kovács Mihály munkái díszítik.
A Székely Bertalan terem a királylépcső emeleti galériájából nyílik, és a baloldali proszcéniumpáholy szalonja. A terem gazdag tölgyfa faragásokkal díszített, fő kincse pedig a Székely Bertalan által alkotott rokokó hangulatú fríz, "A négy évszak". Amikor az ajtó kitárul, azonnal a terem központjában található kandalló vonja magára a figyelmet. A virágokat formázó fémberakással díszített keretű kovácsoltvas szerkezet, bár sosem ontotta magából a hőt, mégis tökéletesen illeszkedik a helyiség stílusához. A gazdag ornamentika a természet és a művészet világát idézi meg, melyben a gyümölcsöket ontó bőségszaruk trombitát formálnak.
A kandalló ormán az uralkodó pajzsa látható, mely az ács mesterségben és a famegmunkálásban szerzett jártasságot szimbolizálja. A Vörös Szalon a királyi páholy tölgyfaborítású fogadóterme, mely meggyszínű selyemkárpitjáról kapta nevét. A terem padlóját tölgyfamozaik díszíti, míg a mennyezet alatti részen stukkórelief fut körbe. A falak és a mennyezet kazettáit Than Mór mitológiai ciklusa díszíti, mely továbbra is magas rangú fogadások és operaélet kiemelkedő alakjainak találkozóhelye.
A Feszty Bár a foyer két szintet átfogó terében található, és az előadások szüneteiben kiváló lehetőséget nyújt a társasági érintkezésre. Az első emeleti terembe a díszlépcsőház két oldalfolyosóján juthatunk el, ahol az aranyozott mennyezet a bor és a mámor istenének születését és neveltetését festi meg. A műmárvány oldalfalakat Feszty Árpád kilenc képe díszíti, melyek különböző hangokat jelképeznek.
Az Operaház Dalszínház utca felőli régi jegycsarnokában található OperaShop a legnagyobb választékú magyar opera- és balettzenebolt, ahol CD-k, DVD-k, könyvek, műsorfüzetek és egyéb kiegészítők vásárolhatók. A bolt az Operaház mellett az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában is elérhető, valamint online is, ahol az ajándéktárgyak interneten keresztül is beszerezhetők.
A bolt nyitvatartása minden nap 12–19 óráig vagy előadásnapon az első szünet végéig, délelőtti előadás esetén nyitás 10 órakor.
Az Operaház épületét bárki megnézheti, A felújított Operaház várja az építészet és a kultúra iránt fogékony látogatóit vezetett túrák keretében. Bemutatják a látogatóknak, hogy miként született újjá az opera- és balettjátszás fellegvára, hogyan nyerték vissza eredeti fényüket az épület csodás terei, és milyen korszerű újítások várják az előadásokra érkező közönséget! Bővebb információk a látogatásról: https://opera.hu/hu/rolunk/epuletlatogatasok/
Az Operaház műsoara, jegyinformáció; https://www.opera.hu/hu/