Epheszosz egy olyan hely, ahol az ókor és a jelen találkozik. A város romjai között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett az élet itt évezredekkel ezelőtt. Ha érdeklődsz a történelem és az ókori civilizációk iránt, akkor mindenképpen érdemes felkeresni ezt a varázslatos helyet.
Epheszosz, az ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza volt, amely Törökország nyugati partvidékén, a mai Selçuk város közelében helyezkedett el. A város a Prion-hegy lábánál, a mára kiszáradt Kaüsztrosz folyó torkolata közelében épült fel, és kiváló stratégiai helyzete miatt hamarosan a térség egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált.
A város történelme
Epheszosz története kb. 9 ezer évre nyúlik vissza, de a város fénykora a görög és a római korszakhoz köthető. Az i.e. 6. századtól kezdve jelentős és gazdag görög városállammá nőtte ki magát, ami az i.e. 1. században a Római Birodalom fennhatósága alá került, és hamarosan a provincia fővárosává vált. Fejlődése ezután sem állt meg és a főváros Róma után a birodalom második legfontosabb városa lett, ahol sok fontos történelmi személyiség is megfordult. A rómaiak folytatták a nagyszabású építkezéseket folytattak, és a város az ókori világ egyik legjelentősebb metropoliszává nőtte ki magát fontos középületekkel. A Bizánci birodalomhoz került egykor dicső várost lakói később a kikötője eliszaposodása és különféle háborúk miatt fokozatosan elhagyták, és a XI. században érkező nomád törökök sem népesítették be újra szép kőépületeit, melyek jórészt összeomlottak. Közülük a régészeknek sokat sikerült feltárni és ezek romjai ma is látogathatóak.
Az ásatásokról
Epheszosz volt az ókori világ egyik legfontosabb városa, melynek területe a 19. századtól kezdve folyamatos régészeti kutatások tárgya. A 19. században kezdődtek az első tudományos ásatások, elsősorban brit és osztrák régészek vezetésével. Először csak a nagy épületekre (Artemisz-templom, Celsus könyvtár, Nagy Színház) összpontosítottak, majd kiterjesztették a kutatásokat a város egész területére, így számos jelentős épületet tártak fel és restauráltak, valamint értékes leleteket találtak, amelyek segítettek megérteni az ókori város életét. Napjainkban a kutatások a szisztematikus vizsgálatokra és a műemlékek védelmére összpontosítanak. Az Epheszoszi kutatásoknak köszönhetően ma már részletes képet kaphatnak az érdeklődök az ókori városról, annak történetéről és kultúrájáról. A kutatások azonban még mindig folytatódnak, és várhatóan újabb izgalmas felfedezésekre is sor kerül a jövőben.
Epheszosz látnivalói
Epheszosz romjai lenyűgöző tanújeléül szolgálnak az ókori világ nagyságának és gazdagságának. A jól megőrzött épületek, a széles utcák és a pazar díszítések mind-mind azt bizonyítják, hogy Epheszosz egykor a Római Birodalom egyik legfontosabb városa volt. A romterületre két oldalról lehet betérni, talán praktikusabb fent kezdeni a látogatást. Íme a főbb látnivalók:
- Odeon: A kb.1400 fő befogadására alkalmas egykor fedett színházban egykor a közigazgatás ügyeit intézték, a Kurétesz út mellett található.
- Közfürdő: Közvetlenül a város bejárata mellett találhatk a romjai, melyeket a város lakói mellett a frissen érkezők is használhattak.
- Piactér és bazilika: A Kurétesz út mellett találhatóak romjai. Itt zajlott a város gazdasági élete, és itt találkozhattak az emberek.
- A függő sorházak: Ezek a gondosan felújított lakóházak betekintést engednek a római elit életkörülményeibe. (Ez a rész csak külön díj fizetése mellett látogatható)
- Artemisz temploma: Az eredeti templomból (ami az ókori világ hét csodái közé tartozott) alig maradt valami. Egykor hatalmas méreteivel és gazdag díszítéseivel lenyűgözte a kortársakat. Az Artemisz istennőnek szentelt templomot háromszor is újjá kellett építeni az idők során, sajnos szinte semmi sem maradt fenn belőle az utókornak.
- Celsus könyvtára: Ez a pompás, oszlopokkal és szobrokkal díszített épület egykor több tízezer tekercset őrzött. A könyvtár homlokzata még ma is lenyűgöző látványt nyújt. A négy szobor, amelyek a Bölcsességet, a Sorsot, a Tudományt és az Erényt szimbolizálják, különösen figyelemre méltóak. Az épület mai külsejét osztrák régészek segítségével sikerült kialakítani.
- Nagy Színház: Epheszosz legjobb állapotban megmaradt épülete, amely akár 24.000 néző befogadására is alkalmas volt. Nemcsak színielőadásoknak, hanem népgyűléseknek, közösségi összejöveteleknek is otthont adott. Nézőterét egy domboldalba vájva alakították ki egy korábbi görög színház romjain az 1. században.
- A görög agóra: Ez volt a város központja, ahol a polgárok összegyűltek, és a kereskedelem is itt zajlott.
- Ephesus Experience Museum: Semmiképpen sem szabad kihagyni a látogatás programjából ezt a multimédiás élményt, ahol 4 termen áthaladva lehet megismerni audioguide segítségével Ephesos mozgalmas történelmét.
Tippek az Epheszoszba utazóknak:
- Látogatás: Epheszosz felfedezése akár egy egész napot is igénybe vehet, ezért érdemes kényelmes cipőt és fejfedőt viselni és vigyenek magukkal innivalót is.
- Évszakok: A legjobb időszak a látogatásra a tavasz és az ősz, amikor a hőmérséklet kellemes.
- Vezetett túra: Ha szeretne valaki többet megtudni a város történelméről, érdemes csatlakozni egy vezetett túrához.
- Fotózás: Epheszosz számos olyan helyszínt kínál, ahol gyönyörű fotókat készíthetünk.
További látnivalók a környéken:
A hét alvó barlangja
A hétalvók legendája egy ókori keresztény történet, amely szerint hét keresztény ifjú a Római keresztényüldözés idején, a 3. században egy Epheszosz közeli barlangba menekült a vallásüldözés elől, miután keresztény hitük miatt halál fenyegette őket. Isten csodával határos módon 200 évre mély álomba merítette őket, amelyből csak jó kétszáz évvel később ébredtek fel, amikorra az üldöztetés elmúlt, és a kereszténység szabadon gyakorolható vallás lett. Miután tanúskodtak a hitük csodájáról, állítólag hamarosan meghaltak, és szentként tisztelték őket. Ennek a régi történetnek a helyszíne is Epheszosz romjai közelében található és a romkerttől kb. 2 kilométerre ma is látogatható az a barlang, amelyet a legendával azonosítanak és amelyhez egy kápolna és szentély is épült. A hely a középkortól kezdve keresztény és muszlim zarándokhellyé vált, mivel a legenda az iszlámban is megjelenik (Ashab al-Kahf néven), és mindkét vallás szentként tiszteli az alvókat.
Szűz Mária feltételezett háza
Szűz Mária egyes feltételezések szerint a környéken egy kis házban élte utaolsó éveit, amely nem messze található Epheszosz ősi romjaitól. Egyes források szerint Szűz Mária Krisztus halála után, i.sz. 37 és 48 között élt itt, sőt néhányak szerint Epheszoszban is temették el. A hegyoldalban épült kis házból kápolnát építettek, melyben egy Mária-szobor és egy egyszerű oltár áll. Az épület központi helyiségét egykor konyhaként használták, ahol a régészek szén- és famaradványokat találtak. Belül nem szabad fényképezni. A különös hangulatot ársztókis kápolna közelében található a "Szűz Kútja", amelynek vizét a hagyomány gyógyító erejűnek tartja. Van ott egy kívánság fal is, ahová a látogatók kívánságaikat elhelyezhetik. A ház különös vallási jelentőséggel bír mind a római katolikusok, mind az ortodox keresztények és muzulmánok számára, és a 20. században három pápa is felkereste. ( XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál )
Sirince
Egy festői hegyi falu, Epheszosz közelében, mindössze pár km-re található Selçuktól és Kusadasitól található. A falu bájos, szűk utcáin helyiek árulják kézzel készített portékáikat, például hímzett terítőket, olívaolajakat, borokat, természetes alapanyagú szappanokat, dzsemeket és mézeket. Sirince híres gyümölcsborairól, amelyeket a látogatók a helyi vendéglátóhelyeken kóstolhatnak is. A kínálat széles: különféle gyümölcsökből – például almából, vilmoskörtéből, málnából, áfonyából, szederből, sárgadinnyéből és eperből – készített borok mellett fehér és vörös borokat valamint olivaolajat és gránátalma készítményeket is kínálnak kóstolásra, amit meg is lehet vásárolni.
Hogyan lehet olcsón eljutni Myrába, hogy láthasd ezeket a mesés látnivalókat?Kattints ide a részletekért !
Jelentkezés, telefonos információ: +36301843424
