Spanyolországon belüli idegenvezetöi pályafutásom a Kanári - szigeteken kezdödött. Most is szívesen járok vissza dolgozni, nyaralni. Éveken keresztül ez volt a mondókám része: a szigetcsoport hét nagy és hat kicsi, általában lakatlan szigetböl áll. A kis szigetek El Lobo Fuerteventura északi részén és a Chinijo- szigetcsoport Lanzarote északi részén, melynek tagjai: La Graciosa, Alegranza, Montaña Blanca, Roque del Este, Roque del Oeste. Ezek közül egy, La Graciosa 2018-ban elölépett önálló szigetté. Felszíne 29 km2, lakóinak száma 730. A köldökzsinór Lanzarote szigetével változatlanul szoros. Ha szóba kerül egy beszélgetés során, általában azt említik róla, hogy nincsenek aszfaltozott útjai. Nézzük meg, mi jellemzö rá ezen kívül.
A XX. század elején egy halfeldolgozó üzemelt a szigeten. Bezárták. Néhányan a volt dolgozók közül a szigeten maradtak, ök voltak az elsö lakosok. A szigeten sokáig semmi nem volt, néhány szegényes házikón kívül. 1967-ben 91 ember lakta, akik halászattal foglalkoztak. Csónakkal jártak Lanzarotére vásárolni. A nök a hegyeken keresztül mentek a legközelebbi piacra, településre. A hegyek nem akármilyenek, a Famara láncról van szó, legmagasabb pontja 670 méter. Amikor befejezték a vásárlást, tüzet gyújtottak, így jelezték a férfi családtagoknak, hogy lehet menni értük.
