Március 15-e alkalmával, azzal emlékezünk meg az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseiről, hogy bemutatjuk a legfontosabb helyszíneket és a csaták, illetve a legjelentősebb mozzanatok helyét is. Sajnos mára sok megsemmisült vagy új funkciót kapott belőlük.
A 19. század első felében Pest-Buda még teljesen más látványt nyújtott napjainkhoz képest. A forradalmi események a Belvárosban zajlottak, amíg az olykor Újvárosnak is nevezett Lipótvárosban újonnan épített, fényűző polgárházak sorakoztak. Pest megnevezése alatt csak a Duna-mentén húzódó központi részt értették a korabeli lakosok.
1., Pilvax kávéház
Petőfiék 1848. március 14-én értesültek a bécsi forradalom híréről, ezért a költő, az író Jókai Mór és Vasvári Pál, illetve még néhány másik ifjú értelmiségi elhatározta, hogy az előzetesen megírt, a magyar nemzet Habsburg Birodalommal való problémáit orvosolandó és a polgári fejlődést elősegítő kérvényt – a híres 12 pontot – másnap kihirdetik egész Pest-Budán. Március 15. reggelén az ifjak a később Petőfiről elnevezett Petőfi utca 7-es szám alatti Pilvax kávéházban gyülekeztek. Az épületet az 1830-as években emelték és tulajdonosa hamar megszerezte a jogot, hogy kávéházat alapíthasson benne. A kávé mellett teát, szörpöt, kuglófot és kalácsot is árusítottak a Pilvaxban, amely idővel írók, szerkesztők és művészek törzshelyévé vált. Az épület állaga sajnos pár évtized alatt leromlott, így a 20. század elején elbontották, ma csak egy tábla árulkodik a helyéről, igaz, a közelében található egy ugyancsak Pilvax nevet viselő kávéház.
A Pilvax akkor...
..és most!
2., Landerer és Heckenast könyvnyomdája
Az időközben tömeggé duzzadó társaság vezetői Landerer nyomdája (ma Kossuth Lajos u. 3.) felé vették az irányt, hogy sokszorosítsák a 12 pontot és cenzúra nélkül kiadathassák a Nemzeti dalt. Landerer Lajos családja évszázadok óta az élen járt a magyar sajtó- és könyvnyomtatás terén, akiknek Pesten kívül Pozsonyban is volt nyomdájuk. Landerert a forradalom előtt sokan a bécsi udvar besúgójának tartották. Landerer igyekezett is megőrizni az osztrák barátság látszatát, ám a legenda szerint maga javasolta Petőfinek, hogy a nép nevében foglalják le a nyomdát. A kinyomtatott röpiratokat a nyomda ablakából szórták ki az utcán várakozó tömegnek.
3., Nemzeti Múzeum
A Múzeum körúton található, 1837-1847 között épült, klasszicista Nemzeti Múzeum a tárlatok bővítésén és változtatásán kívül nem esett át nagyobb átalakításon. Eredetileg is múzeumnak szánták. Jelentős helyszín volt a forradalom napján, hiszen itt gyülekeztek a pesti Városházára és a Helytartótanács székhelyére indulók. A hagyomány szerint eddigre már 10 ezer fősre duzzadt a tömeg, viszont a közhiedelemmel ellentétben valószínűleg itt pont nem hangzott el a Nemzeti dal.
4., Városháza
A felkelők a Múzeumkertből a Városházához vonultak, hogy a városvezetést is rábírják a forradalmárok ügyének támogatására. Sajnos a Városházát napjainkban már nem találjuk meg. A kétemeletes épületet anno Hild József tervezte 1842-43-ban, amely a mai Ferenciek terének környékén, a belvárosi templom mögött fekhetett. A hivatalok és irodák mellett fogda és házi kápolna is helyet kapott. Miután kiszabadították Táncsics Mihály költőt a Táncsics utca 9. szám alatti Helytartótanács épületéből, a tömeg a Nemzeti Színház elé vonult, ahol megígértették az akkori igazgatóval, hogy este a bécsi kormányzat által betiltott Bánk bánt játsszák majd.
5., Nemzeti Színház
A Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán, a mai Astoria Szálló közelében, a köz adakozásából felépült színház igazgatósága a március 15-ei események hatására megváltoztatta aznapi műsortervét és a Bánk bánt szerették volna bemutatni. Pár jelenet erejéig ez meg is valósult, azonban a darab elején a lelkes tömeg betódult a nézőtérre és énekelni kezdték a Hunyadi László c. operából származó „Meghalt a cselszövő…” kezdetű dalt, illetve a Marseillaise-et és a Rákóczi-indulót. Nemcsak ezek, hanem a Kölcsey Ferenc szerezte Himnusz is elhangzott. Az estét a Szózat eléneklése zárta le. Sajnos ez az épület sem maradt fenn napjainkig, az 1910-es években sok más épülettel egyetemben áldozatul esett a városrendezési terveknek és lebontották.
