Hirdetés

Március 15-e alkalmával, azzal emlékezünk meg az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseiről, hogy bemutatjuk a legfontosabb helyszíneket és a csaták, illetve a legjelentősebb mozzanatok helyét is. Sajnos mára sok  megsemmisült vagy új funkciót kapott belőlük.

 
A 19. század első felében Pest-Buda még teljesen más látványt nyújtott napjainkhoz képest. A forradalmi események a Belvárosban zajlottak, amíg az olykor Újvárosnak is nevezett Lipótvárosban újonnan épített, fényűző polgárházak sorakoztak. Pest megnevezése alatt csak a Duna-mentén húzódó központi részt értették a korabeli lakosok.

1., Pilvax kávéház
Petőfiék 1848. március 14-én értesültek a bécsi forradalom híréről, ezért a költő, az író Jókai Mór és Vasvári Pál, illetve még néhány másik ifjú értelmiségi elhatározta, hogy az előzetesen megírt, a magyar nemzet Habsburg Birodalommal való problémáit orvosolandó és a polgári fejlődést elősegítő kérvényt – a híres 12 pontot – másnap kihirdetik egész Pest-Budán. Március 15. reggelén az ifjak a később Petőfiről elnevezett Petőfi utca 7-es szám alatti Pilvax kávéházban gyülekeztek. Az épületet az 1830-as években emelték és tulajdonosa hamar megszerezte a jogot, hogy kávéházat alapíthasson benne. A kávé mellett teát, szörpöt, kuglófot és kalácsot is árusítottak a Pilvaxban, amely idővel írók, szerkesztők és művészek törzshelyévé vált. Az épület állaga sajnos pár évtized alatt leromlott, így a 20. század elején elbontották, ma csak egy tábla árulkodik a helyéről, igaz, a közelében található egy ugyancsak Pilvax nevet viselő kávéház.
A Pilvax akkor...

1848 pilvax kavezo1
..és most!

1848 pilvax kavezo uj1
2., Landerer és Heckenast könyvnyomdája
Az időközben tömeggé duzzadó társaság vezetői Landerer nyomdája (ma Kossuth Lajos u. 3.) felé vették az irányt, hogy sokszorosítsák a 12 pontot és cenzúra nélkül kiadathassák a Nemzeti dalt. Landerer Lajos családja évszázadok óta az élen járt a magyar sajtó- és könyvnyomtatás terén, akiknek Pesten kívül Pozsonyban is volt nyomdájuk. Landerert a forradalom előtt sokan a bécsi udvar besúgójának tartották. Landerer igyekezett is megőrizni az osztrák barátság látszatát, ám a legenda szerint maga javasolta Petőfinek, hogy a nép nevében foglalják le a nyomdát. A kinyomtatott röpiratokat a nyomda ablakából szórták ki az utcán várakozó tömegnek.

3., Nemzeti Múzeum
A Múzeum körúton található, 1837-1847 között épült, klasszicista Nemzeti Múzeum a tárlatok bővítésén és változtatásán kívül nem esett át nagyobb átalakításon. Eredetileg is múzeumnak szánták. Jelentős helyszín volt a forradalom napján, hiszen itt gyülekeztek a pesti Városházára és a Helytartótanács székhelyére indulók. A hagyomány szerint eddigre már 10 ezer fősre duzzadt a tömeg, viszont a közhiedelemmel ellentétben valószínűleg itt pont nem hangzott el a Nemzeti dal.

1848 magyar nemzeti muzeum1
4., Városháza
A felkelők a Múzeumkertből a Városházához vonultak, hogy a városvezetést is rábírják a forradalmárok ügyének támogatására. Sajnos a Városházát napjainkban már nem találjuk meg. A kétemeletes épületet anno Hild József tervezte 1842-43-ban, amely a mai Ferenciek terének környékén, a belvárosi templom mögött fekhetett. A hivatalok és irodák mellett fogda és házi kápolna is helyet kapott. Miután kiszabadították Táncsics Mihály költőt a Táncsics utca 9. szám alatti Helytartótanács épületéből, a tömeg a Nemzeti Színház elé vonult, ahol megígértették az akkori igazgatóval, hogy este a bécsi kormányzat által betiltott Bánk bánt játsszák majd.

5., Nemzeti Színház
A Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán, a mai Astoria Szálló közelében, a köz adakozásából felépült színház igazgatósága a március 15-ei események hatására megváltoztatta aznapi műsortervét és a Bánk bánt szerették volna bemutatni. Pár jelenet erejéig ez meg is valósult, azonban a darab elején a lelkes tömeg betódult a nézőtérre és énekelni kezdték a Hunyadi László c. operából származó „Meghalt a cselszövő…” kezdetű dalt, illetve a Marseillaise-et és a Rákóczi-indulót. Nemcsak ezek, hanem a Kölcsey Ferenc szerezte Himnusz is elhangzott. Az estét a Szózat eléneklése zárta le. Sajnos ez az épület sem maradt fenn napjainkig, az 1910-es években sok más épülettel egyetemben áldozatul esett a városrendezési terveknek és lebontották.

1848 elso nemzeti szinhaz1