Hirdetés

 Tartalmas élménybeszámoló egy hurghagai sivatagi kirándulásról quaddal, tevékkel és bazárlátogatással

Ismételten korán keltünk, mert egy gyors reggeli után már indultunk is a sivatagba. Kisétáltunk a szálloda elé és vártuk a transzferünket. Kicsit késett, ami Egyiptomban nem szokatlan. Néztük milyen autók állnak meg, egyszer csak elénk parkolt egy piros, kissé lepukkantnak tűnő. Még viccelődtünk is, hogy na, ez lesz a miénk. Tényleg az volt! Elindultunk a következő szállodához, ahol orosz turistákat szedtünk fel. Először nem nagyon akaródzott beszállni nekik, majd azért csak beültek. Vinnyogtunk a röhögéstől az arcukat elnézve, olyan fejet vágtak, mint akiket akasztani visznek.


quad


   A quad túra kiindulópontjához érve, egy srác a szárnyai alá vett minket és gyorsan elmagyarázott mindent, amit tudni kell. A fejünkre csavartak egy sálat, megkaptuk a szemüvegeinket is és már alattunk is volt a nap főszereplője a quad. Először sorba állítottak és körbe-körbe kellett menni, hogy megtanuljuk, hogyan működik a jármű. Jobb kezemmel kellett egy gombot nyomni a kormányon, az adta a gázt. Eléggé kicsi a kezem, rendszeresen lecsúszott a gombról, gondoltam azért csak megoldom valahogy.

  Ahogy elindultunk, eleinte még betonúton haladtunk. A sor végén voltunk a férjemmel, de hamar az elejére kerültem, mert folyton lemaradtam, így én diktáltam a tempót. Ezek után eltudom képzelni, hogy a mögöttem lévők, hányszor emlegették a fel és lemenőimet egyaránt. A homokos terepre érve, vált nehezebbé az irányítás. Tudni kell, hogy Egyiptomban nem az a fajta homok a jellemző, amit a romantikus filmekben látunk, hogy térdik süllyednek benne. Hanem inkább a durva, homokkővel tarkított. A szél is munkálja a tájat, ezért barázdák keletkeznek, amire ráhajtva azt hittem a lelket is kirázza belőlem a quad. Viszonylag hosszú az út, legalábbis nekem annak tűnt, de ezt embere válogatja.


falu


  A beduin faluba megérkezve leparkoltuk járműveinket. Megkínáltak mindenkit hibiszkusz teával, közben meséltek az itteni életről, körülményekről. Kaptunk vízipipát is, teljes volt a feeling. Össze ismerkedtünk egy török lánnyal, aki Ciprusról érkezett. Nagyon jól elbeszélgettünk, ő mesélt Ciprusról, mi meg Magyarországról, a Balatont fel is jegyezte magának a telefonba, mint megnézendő úti cél. Az élvezeti cikkek elfogyasztása után 1-2 dollárért meg lehetett nézni a sivatagi élővilágot bemutató mini kiállítást. Egy óriás teknőst is nevelgettek, meg lehetett emelni. Mit ne mondjak, nagyon nehéz volt, nem is gondoltam volna. Kis terráriumokban voltak a hüllők, mint például az egyiptomi kobra. Pont a kobrát néztem többed magammal, amikor a gondozó kinyitotta a terrárium oldalát, a kígyó meg ingerült lett és támadólag ugrott egyet. Egyáltalán, a kígyók tudnak ugrani?! Akkorát szökelltem hátra, hogy szerintem megdöntöttem a hátraugrás világrekordját is. Az ijedelmek után még megnéztem, kézbe vehettem egy kaméleont és egy gekkót is.


teve sivatag


  Mire kiértünk, már tevék sorakoztak, hogy kipróbálhassuk a sivatag hajóját. Gyorsan fel is ültünk egy-egy állatra, amelyeket beduin asszonyok vezettek. Gyorsan rájöttem, hogy a tevegelés nem az én kedvenc utazási formám. Nagyon magasan ültem, és törte a szebbik felemet. Ezt leszámítva nagy élmény volt a sivatagban tevegelni, mindenkinek ajánlom kipróbálásra. A quadokra vissza szállva elindultunk a kiinduló pontunk felé. Még dél előtt vissza érkeztünk a szállodához, így az ebédünket már ott fogyasztottuk el.


Hurghada bazar


  Egy néhány órás strandolás után, ahol már snorkeling felszereléssel bámultuk a tengeri élővilágot elindultunk felfedezni a környéket. Jobbra indulva volt egy orosz névvel ellátott kis bolt, ahol rengeteg szuvenír, édesség, és ruhák voltak. Innen tovább haladva egy bevásárló központ szerűséget találtunk, ahol minden fix áras. Ezt azoknak ajánlom, akik gyorsan le szeretnék tudni a csecsebecsék beszerzését. Ki van írva mennyi az ára, alkudni nem lehet, kifizeted, hazaviszed. Na de a bazársor, azaz igazi kihívás. Több órás programot is tudunk belőle kerekíteni, ha belejön az ember. Beinvitálnak minket minden üzletbe, de ahová be is megyünk ott alkudni kötelező. Szeretik, ha az üzletbe lépve megdicséri az ember, magát a boltot. Amit sok meg is illet, hiszen nem egy egyszerűen polcokra kihelyezett termék áradatról szól a bazározás. Minden tulajdonos igyekszik belevinni a saját személyiségét, fotelokat, kanapékat tesznek be, hogy a vásárlókkal leülve tudjanak beszélgetni egy kávé vagy hibiszkusz tea mellett. A kiszemelt dolgokra kötelező alkudozni. Ez egy játék, úgy kell felfogni, ahol mi is jól járhatunk, de az eladó is jól szeretne.

A következő napunk pihenéssel telt és strandolással. Rákészültünk az azt követő napra, hiszen egy igazán sűrű és élményekkel teli programot választottunk, Luxort. 


                                                                             Szerző & fotók :  Hajdu-Felső Bernadett