Hirdetés
  7 éves korából nem sok mindenre emlékszik az ember. Én sem igazán, kivéve talán egy dolgot; felnőttként Ausztráliába fogok utazni, hogy élőben láthassam a koala macikat.
    Nem tudom, honnan jött ez a gondolat, de éreztem, hogy egyszer, ha nem is állatvédőként, de látnom kell ezeket az állatokat természetes élőhelyükön. 25 évvel később, 2018 őszén, miután már két éve dolgoztam a világ egyik legjobb légitársaságánál, beteljesült az álmom.   A majdnem 24 órás repülőút ellenére kellemes érzés kerített hatalmába, amikor földet értem. A fáradtságot teljesen elnyomta az izgatottság. 25 év, és itt vagyok. Ez az út a bizonyíték arra, hogy bármit elérhet az ember, és soha nem szabad feladni látszólag lehetetlennek tűnő, őrült ötletet, tervet. Mert mindennek eljön az ideje, pont akkor, amikor meg kell történnie.
bondi beach

  Sydney fantasztikus város. Igazából, aki járt már Angliában vagy Amerikában, annak akár ismerősnek is tűnhet, az angolszász hatás nagymértékben érvényesül a város építészetében és kulturális közegében. Az ausztrálok is kedvesek, segítőkészek, mint a britek és végtelenül udvariasak, viszont bennük azonban megvan az élethez való jókedv is. Gondolom ez a sok napsütésnek és az óceán közelségének köszönhető, illetve, hogy itt van a világon a legtöbb különböző népcsoportú ember egy helyen. Konkrétan 124 féle nemzetiség! A városlakók békében élnek egymás mellett és talán ez a békesség és a „no worries” vagyis ne aggódj mentalitás miatt éreztem úgy többször is a látogatásom alatt, mintha egy utópisztikus jövőbeli világba csöppentem volna.

Operaház

  Első utam persze, hogy az Operaházhoz vezetett. A modernkori világ egyik csodája közelről még szürreálisabb alakot mutat magáról. Az épület előtti téren már javában folytak a munkálatok a másnapi eseményre, ugyanis akkora szerencsém volt, hogy Harry herceg és felesége, Meghan pont akkor állomásoztak Sydney-ben ausztrál körútjuk során, amikor én is itt voltam. A következő nap sajnos csak a lesötétített páncélautójukat láttam, ahogy szirénázva elhúztak a busz mellett, amellyel az állatkert felé utaztam.


sydney operahaz

Bondi beach

  Aznap délután még a híres ausztrál strandra, a Bondi beach-re látogattam el. Annyira vicces volt látni, hogy pont egy csapat középiskolás futott a tengerparton - így azért én is szívesebben futottam volna az iskolai köröket! Maga az óceánpart fantasztikus látványt nyújtott, annyira fenséges volt a hatalmas hullámaival, és a kék különböző árnyalataival. Azért elég szeszélyes is volt az idő, egy pillanat alatt befelhősödött, és így még drámaibb külcsínt kölcsönzött a helynek.