Hirdetés
A Mecsek egyik kedvelt turista-kiindulópontja, Magyaregregy közelében egy meredek, erdővel borított magaslat tetején álló Máré-várnak nemcsak az elhelyezkedése, hanem a története is kalandos és vadregényes...

Hol volt, hol nem volt, történt egyszer, hogy a vár néphagyomány szerinti építője és névadó ura, a hadba készülő derék Máré vitéz az újdonsült várban hagyta szépséges feleségét, akire a szomszédos vár ura és egyben Máré fivére, Miklós gróf is szemet vetett. Máré vitéz évekig nem tért haza, így mindenki halottnak hitte, felesége pedig viszonyt kezdett Miklóssal és tiltott szerelmüknek gyümölcse is lett, egy kislány. Amikor a leány felserdült, Máré is hazatért. Nagy haragra gerjedt felesége és fivére árulása láttán; Miklóst megölte, csalfa feleségét és leányát pedig a vár alatti tömlöcbe záratta, ahol a nő hamarosan elhunyt, ám előtte még megátkozta szülöttjét. Azóta a leány a vár alatti hegy, illetve börtön foglya, és az anyja átka alól csak minden 77. évben, pünkösd hajnalán szabadulhat meg egyetlen napra. Ha egy ekkortájt erre járó vadász egymás után megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát, a Máré-patakban fürdő leány végleg megszabadulhat az átoktól, ám mivel ilyen vadász eddig még nem akadt (és már medve sincs a Mecsekben), a völgyben fújó szélbe gyakran belevegyül a lány szomorú sóhajtása is… nos, ennyi a legenda-része, most lássuk a tényeket!

magyarorszag marevar 21
A 340 méter magas hegyormon található kisebb erődítmény stratégiai jelentőségét már a rómaiak is felismerték és kihasználták: ők a mostani vár helyén egykor egy őrtornyot építettek, ez azonban pár évszázad múlva elpusztult. A vár építésének konkrét dátumát nem tudjuk, azonban valószínűnek tűnik, hogy a tatárjárás után, valamikor az 1250-es, 1260-as évek tájékán készülhetett el. Először 1316-ban említették meg nevét egy oklevélben, ekkor adományozta Károly Róbert király Máréi Bogár Istvánnak az erősséget, amely csak a 15. század vége felé került az új tulajdonosok kezére.

magyarorszag marevar 31
Az 1526 után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János közötti belháborúban a császárt támogató Bakith Pál szerezte meg a vár feletti uralmat, ő döntött úgy, hogy az időközben elavult középkori (egészen pontosan gótikus) kis kastélyt reneszánsz mintára újíttatja fel és egy rondellával is megerősítette a parányi váracska védelmét. Ennek ellenére a váracska maroknyi testőrsége ostrom nélkül megadta magát az oszmán hadaknak. A törökök is kihasználták az erődítmény stratégiai helyzetét, amikor viszont arrébb tolódott a Hódoltság határa, a vár fokozatosan elveszítette addigi jelentőségét, a 17. századi utazók pedig már úgy számolnak be róla, mint a pécsi püspök birtokaihoz tartozó, romos, elhagyatott erődítményről, amely közel kétszáz éven keresztül ilyen állapotban is maradt.
Érdekesség, hogy a krónikák szerint itt történt az utolsó magyar várostrom, mivel 1956-ban néhány forradalmár a Márévár falai között húzta meg magát, így a szovjetek kénytelenek voltak ostrom alá venni a váracskát.

magyarorszag marevar 51
A várrom 1958-ban került műemlékvédelmi felügyelet alá, majd a ’60-as évek folyamán restaurálták a vár egykori kinézetét. A Máré-vár földszintjén napjainkban egy vártörténeti és egy a Kelet-Mecsek élővilágát bemutató kiállítás is látható, amelyeken a helyszínen talált leletek, illetve a helyi növény- és állatvilág kerültek kiállításra. A váracska szerdától vasárnapig, a 10-től 18 óráig tartó időszakban nyitva áll az érdeklődő látogatók és túrázók előtt. A várba a középkori kapun keresztül tudunk belépni, és nagy kár lenne kihagyni a gyilokjárót is, ahonnan a Mecsekre nyíló csodás panorámában lehet részünk.

magyarorszag marevar 41
Aki szereti a középkori hangulatú ódon várromokat, a vadregényes vidékeket, a meséket és legendákat, vagy csak elég bátornak érzi magát ahhoz, hogy megcsókoljon egy kígyót, egy varangyot és egy magával hozott medvét (azt sajnos nem tudni, hogy a plüssmackó is ér-e), azt nem csak pünkösdkor várja Máré vára!

 Utazási Tipp  
    pénztárcabarát szállásfoglalás olcsótól a luxusig online akár SZÉP kártyával is


Készítette: Méhes Judit        Fotók: Wikimedia