A Kelet-Mecsek rengeteg ritka növényfaj mellett számos kis ékszerdoboz-településnek ad otthont, mint amilyen Kisújbánya, Hosszúhetény, Óbánya, Magyaregregy, Zengővárkony, Pécsvárad vagy Püspökszentlászló.
A Baranya megye kellős közepén elterülő Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. A homokkőből és mészkőből álló hegy a középkorban a Vas-hegy nevet viselte, lábainál és erdeiben pedig több település és irtásfalu is létrejött. A hegy csúcsán sokáig egy, a környező tájtól igencsak elütő beton kilátótorony árválkodott, amelyet 1985-től nyitottak meg a turisták előtt is. Szerencsére 2019 második felében sor került a kilátó felújítására, amely acélszerkezetet kapott és magasabb is lett elődjénél, egészen pontosan 22 méter magas és 112 lépcsőfok megmászásával juthatunk fel a tetejére. Az új kilátó átadására 2020 nyarán került sor. A kilátóról tiszta idő esetén beláthatjuk a Dél-Dunántúlt, a Badacsonyt, de megboldogult nagypapám még a Duna habjait szelő hajókat is látni vélte a hegytetőről.
A kilátó közelében fekszenek az egykori Zengővár romjai, amelyet néha Miklós-várnak is hívnak. A mondabeli Miklós lovag várát fivére, Máré vitéz romboltatta le, amiért elcsábította tőle ifjú, szép feleségét. Ha valakit érdekelne a szomorú legenda, akkor a Máré-várról szóló cikkben olvashat róla. A tatárjárás utáni időkben épült középkori vár valaha az egész hegytetőt elfoglalta, mivel stratégiailag kedvező helyen feküdt, de az ásatások szerint már a rómaiak is létrehoztak itt egy kisebb erődítményt. Az ezredforduló környékén nagy port kavart, hogy a NATO radarállomást akart építtetni a hegytetőre, kivágva a fákat és veszélyeztetve a helyi élővilágot, ez az elképzelés azonban megbukott a helyiek kitartó ellenállása miatt, amelynek legismertebb, 2004-es mozzanata „Zengő-hegyi csata” néven vonult be a helyi emlékezetbe.
| Utazási Tipp |
| pénztárcabarát szállásfoglalás olcsótól a luxusig online akár SZÉP kártyával is |
A régi öregek azt is mesélték, hogy a hegy az erdőkben és völgyekben folyton zúgó-zengő szél miatt kapta a nevét. A helyi legendák szerint minden évben egyszer, virágvasárnapkor, a szentmise idején megnyílik a Zengő, amelynek a gyomrában temérdek kincs rejtőzik. Egyszer egy asszony a kisgyermekével együtt a fenti időpontban a hegyen tartózkodott és felfedezte a hegy gyomrába vezető járatot. Be is jutott a hegy belsejébe, amely valóban telis-tele volt drágakövekkel és arannyal. Az asszonyt elkápráztatták a kincsek, így kapzsin megtöltötte erszényeit, majd elhagyta az üreget. Amikor kiért, akkor jutott eszébe, hogy gyermeke bennmaradt a hegy gyomrában, de már nem tudott visszamenni érte, mivel a mise véget ért, a hegy pedig ismét bezárult. Az asszony megőrült, s a helyi népmondák szerint az ő sikolya vegyül a szinte állandóan fütyülő szélbe. Amikor nagyon erős a zúgás-zengés, akkor a népi megfigyelések szerint általában pár napig nagy szél és rossz idő köszönt a tájra. Ezzel függ össze az a helyi mondás is, hogyha közel van a Zengő, akkor eső vagy vihar várható, ha távolinak látszik, akkor szép, napsütéses, nyugodt időnk lesz.
A Kelet-Mecsek rengeteg látnivalót, eldugott kis falvat és szebbnél szebb túra-útvonalat kínál az ide látogató természetjárók számára. A térség egyik központjának számító Pécsváradon ott van az I. (Szent) István által alapított kolostorvár, amelynek a hagyomány szerint a Szent Koronát Rómából elhozó Asztrik volt az első apátja, de kedvelt kiránduló hely a mesterségesen létrehozott Dombay-tó is. Hosszúhetényben borbélymúzeum, tájház és üvegmúzeum tekinthető meg, de itt kerül évente megrendezésre a hetényi Talicskaolimpia is. Zengővárkony kihagyhatatlan látnivalója a Tojásmúzeum, a gyönyörű népviselet és a Szalmamúzeum.
A Kelet-Mecsek eldugott gyöngyszemei közé tartozik Püspökszentlászló és a püspöki kastély, valamint arborétum, ahol Mindszenty Józsefet tartották valaha fogva. A helység egyébként Szent László királyról kapta nevét, aki egyszer errefelé vadászgatott és egy nagy vihar idején a völgyben lelt menedékre. Megmenekülése emlékére egy kis kápolnát épített a völgyben, amely köré idővel létrejött a kis falu, ahol viszont „csak az utca egyik oldalán sütik a pecsenyét”.
Az egyik legkedveltebb túraútvonal a régen üveggyártásáról híres Kisújbánya és Óbánya közötti útszakasz, amely egy patak mentén vezet és kisebb-nagyobb vízesésekkel tarkított, amelyek legszebbje az ún. Ferde-vízesés, vagy másképpen Tündérlépcső. Túránk alatt találkozhatunk egy csodaszép pisztrángos tóval is. Az útvonal könnyen járható, de érdemesebb nem eső utáni időszakot választani, ha nem szeretnénk nyakig sárosak lenni. Óbánya a „magyar Svájc” néven is ismert, mivel az Öreg-patak mentén fekvő kis üdülőfalu festői környezetben fekszik és régebben sváb családok lakták hagyományos módon épített, oldaltornácos parasztházait, akik főleg fazekas termékek előállításával foglalkoztak. Óbányán is található egy Falumúzeum és kedvelt népszokás a Hutzelsonntag, azaz tüzeskerék-hajítás is, amelyet a nagyböjt első vasárnapján tartanak. A Zengő alatt bújik meg a több száz éves fákkal is rendelkező zengővárkonyi szelídgesztenyés, ahol Rockenbauer Pál televíziós szerkesztő sírja is található.
A hegyet övező lejtőkön virágzó ibolyákat és zöld hunyort lassan felváltja a medvehagyma, de nekem akkor tetszik a legjobban az erdő, amikor májusban belengi a bánáti bazsarózsa illata és lépten-nyomon virágzik ez a csodaszép növény. Védett növények még egyebek között a leánykökörcsin, a majomkosbor, a baranyai peremizs, a nagyezerjófű és a magyar zergevirág. Aki ezek után kedvet kapott a túrázáshoz, ragadjon túrabakancsot és látogassa meg ezt a természeti és kulturális értékekben bővelkedő, szépséges tájat!
Írta: Méhes Judit Fotók: Fischer Bernadett
