Gondoltátok volna, hogy egy bájos bajor fürdővárosban évente megelevenedik a mi II. Rákóczi Ferencünk?
Bizony! Mindez egy Bad Kissingen nevű településen Bajorországban, ahova 2025.03.22-én először (de a látottak tükrében nem utoljára!) látogattunk el a családommal. Megérte korán kelni és közel 400 km-et utazni, hogy a saját szemünkkel láthassuk azt a Rákóczi-kultuszt, ami a térségben fogadott.
In medias res, vagyis a dolgok közepébe vágva, 1991 júniusában Bad Kissingen lakói még egy emlékművet is felállítottak a mi fejedelmünknek (alkotója nem kívánta magát megnevezni) az egyik nagymultú hotel előtt;
s számos gyógyhatású forrást neveztek el róla, amikbe sétánk során rendszeresen bele is botlottunk. Ebben az épületben például az egyik legrégebbi kútból (1520) – név szerint Maxbrunnen – ihatunk.
Természtesen mi is megkóstoltuk mind a Rákóczi, mind a Pandur forrásvizet a Kurgarten Wandelhalle nevű impozáns épületében.
Igaz, németül van írva, de itt elolvashatjátok a Rákóczi forrásvíz összetételét:
Nos… mindenki döntse el majd maga magának, ha ide látogat, hogy mennyire ízlik neki a gyógyvíz, mert hogy is mondjam csak? Nekünk furcsán: savanykás, pezsgő és sós… de gyógyító jellegű és szó szerint igazi királyi becsben tartják a mellette épített medencében és csövekben tárolva.
Következzen most egy meglepő és mulatságos tény: a mi hazánk “Lelkiismerete”, Nagymultú Fejedelme, II. Rákóczi Ferenc valójában sosem járt a róla elnevezett forrásoknál!
A történelmi szálaknak ezért utána kellett olvasnom, mert magam sem értettem pontosan, hogy hogyan is kapcsolódik akkor a neve Bad Kissingen településéhez.
Az első történeti leírások szerint a Rákóczi szabadságharc bukása után osztrák tisztek adták a Rákóczi nevet. Más források szerint viszont amikor Rákóczi zsoldosai a fürdővárosban gyógyulgattak, uruk iránti tiszteletük jeléül nevezték el róla a gyógyító forrásokat.
Szabad fordításban a ma élő bajor nép így regél II. Rákóczi Ferencről:
“Erdély és Magyarország fejedelme, 1676.03.27-én született Borsiban (mely korábban Magyarország, a Trianoni szerződés után azonban Csehszlovákia része lett)
Édesapja I. Rákóczi Ferenc – választott erdélyi fejedelem; édesanyja Zrínyi Ilona.
A forrást az Egerben született Balthasar Neumann német építész fedezte fel, amikor 1737-ben a Main folyó mellékfolyójának medrét építették, melynek Fränkische Saale a neve. Neumannnak és egy Georg Anton Boxberger nevű helyi gyógyszerésznek köszönhetően abban az időben a magyar fejedelem nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendett a városban. A német népről ugyanis tudvalevő, hogy rendkívüli tisztelettel adóznak azoknak, akik fegyverrel a kezükben harcolnak a szabadságukért, mint azt a mi II. Rákóczi Ferencünk is tette. Latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált: „Cum Deo pro patria et libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért!)”
Akárhogyan is legyen, a bajor Rákóczi ünnep nagyon népszerű Bad Kissingenben és környékén. Kb. 40 000 vagy még több vendég látogat el a 3 napos hétvégi fesztiválra, ami 1950-óta minden évben megrendezésre kerül a forrás 1737-es újrafelfedezése alkalmából. Idén 2025.07.25-27-ig (péntektől-vasárnapig) tart a nagy dínom-dánom és én is szeretnék rajta részt venni!
Mert ilyenkor az utcák és a terek megtelnek felhőtlen vidámsággal, tánccal. Minden sarkon van élő zene - jazz, pop, swing, rock, folk vagy népzene – és mindenki megtalálja a neki tetsző ihaj-csuhaj lábalávalót. A gasztronómiai élmények sem maradnak el: frank ételek, gyorséttermek, a testvérvárosok, illetve a helyi éttermek sütnek-főznek az oda látogatóknak.
Önkéntes amatőr színészek elevenítik meg a múltkor híres fürdővendégeit: történelmi személyiségeket, császárokat, királyokat, hercegeket, művészeket, pl. hogy csak egy párat említsek meg: az osztrák Sisi és Ferenc József császári házaspár, II. Sándor orosz cár, I. Ludwig és II. Ludwig bajor királyok, Auguszta Viktória, Luitpold bajor régens, Theodor Fontane író, Bismarck Ottó herceg kancellár, Giacchino Rossini zeneszerző, Balthasar Neumann, Lev Tolsztoj, Richard Strauss és még nagyon sokan mások. Felfedezésünk során találtunk is egy tablót róluk a Kurgarten gyönyörű épületében kirakva:
A Fesztivál kezdetén a városháza előtt kürtösök jelzik a főpolgármester, valamint korhű ruhában Rákóczi Ferencet, illetve a testvérvárosok polgármesterei is jelen vannak.
- A fesztivál egyik jellegzetessége a pénteki fényjáték. S csak képzeljétek el, milyen szép lehet, ahogy a lebegő gyertyák tengerében a mesebeli II. Ludwig király és más történelmi személyiségek a várost átszelő kis folyócskán csónakokokból integetnek az egybegyűlteknek.
- Szombaton este ünnepi bált rendeznek, amely a fesztivál társadalmi színfoltja. A város történelmi személyiségei találkoznak a Regentenbau pazarul feldíszített és ünnepi díszekkel díszített Max Littmann termében. Littmann müncheni építész nevéhez kapcsolódik egyébként az 1910-1912 között Wandelhalle szökőkútcsarnok, mely 90 méteres hosszával és 3240 négyzetméteres területével Európa legnagyobb ivófürdő csarnokának számít.
Császárok, királyok és más tiszteletreméltó fürdővendégek vesznek részt ezen a társasági eseményen. Az udvari marsall bemutatja a történelmi személyeket a báli vendégeknek. Utána mindenki polonézt alkot, amely a Regentenbauból a fürdő kertjein keresztül vezet. Több ezer néző gyűlik össze a fürdőkertekben, hogy megnézze az éjszakába nyúló táncot.
- Vasárnap délután kerül sor a történelmi felvonulásra: kb. 100 csoport, Bad Kissingen látnivalóit bemutató virágdíszes felvonulók, zenekarok és természetesen a történelmi fürdővendégek pompás hintókon. 22:00 óra körül nagy, ragyogó tűzijáték jelenti a Rákóczy Fesztivál hivatalos végét. Azt mondják, aki egyszer átélte ezt az ünnepet, az mindig visszatalál. Nem nehéz elhinnem, mert ez a fürdőváros önmagában is gyönyörű a nagy szabad tereivel,
2021-óta Bad Kissingen az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszíne is egyben.
Az előző képemen látható Rosengarten nevű parkban tavasztól-késő őszig zenélő szökőkutat működtetnek), melyeket akár evés közben is megcsodálhatunk a tér jobb oldalán sorakozó éttermekben. Bármerre is sétáltunk tovább a városban, patináns építészeti stílusú épületeket láttunk.
Egy kazettás menyezetű templomba is betértünk, név szerint az Erlöserkiche-be, melyre a Münchner Straße-n bukkantunk rá.
Aztán még betértünk a szomszédjában levő kis kávézóba (én speciel teáztam), ahol izgalmas beszélgetésbe elegyedtünk a helyiekkel és a többi turistával.
Ahogy a mondás tartja, mindenképp megér egy misét, de én azt mondom, többet is, mert például a wellness fürdőit még ki sem próbáltuk és mindenképp meg szeretném ismerni ezt a városkát és környékét mind a négy évszakban.
A leírtak tükrében, ugye ti is kedvet kaptatok megnézni?
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!
Szerző&képek: Kernné Riebel Brigitta
VÁLOGATOTT UTAZÁSOK NÉMETORSZÁGBA !
Ne habozz, Ne habozz, Ne habozz, nézz körül jó áru utzazásokért a Travelbay oldalán, ha megtetszik valamelyik utazási ajánlat, foglald le és élvezd a felejthetetlen utazási élményeket az élet napos oldalán!
